Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon / 3–80. o.

;s8 Bertényi Iván királynéi címerelhelyezés, ahol a férj és a feleség címere külön pajzson található.) így — természetesen igen óvatosan — azt a véleményt kockáztatjuk meg, hogy e címeregyüttesben Beatrix királyné (mint Mátyás király felesége) címere tételezendő fel. (Hasonló szerkezetű címeregyüttes látható Bautzenban, az Ortenburg vár kaputornyában levő híres Mátyás király szobor felett, aholis két, aszimmetrikus tárcsapajzsban közös, zárt korona alatt Mátyás király különböző tartományainak a címerei vannak elhelyezve,

210 ami azt mutatja, hogy kerülhettek egyazon személy különböző címerei közös korona alá két különböző pajzsra. A magyar királyi címernek további, az előbbi tálakon bemutatotthoz hasonló, ugyanakkor a címergyűrűkbe foglalt, korábban tárgyalt királyi pecsétnyomók címerábrázolásaira is emlékeztető változata maradt fenn a Thuróczy krónika 1488-as, augsburgi kiadásának a címlapján.

211 E címerváltozat közepén zárt (mindkét pajzs felső széle fölé festett) pántos korona alatt, érintkező (felső) pajzscsúcsokkal egymás mellé helyezve Mátyás és Beatrix doborpajzsban külön-külön ábrázolt királyi, illetve családi címere látható. Mátyás négyeit pajzsának 1. mezejében itt az ezüst mezőben (!) zöld hármashalmon álló vörös kettőskereszt látható (felső, vízszintes szára hosszabb, mint az alsó), a 2. negyed vörös mezőben három ezüst pólyát mutat, a 3. vörös mezőben az aranykoronás, kétfarkú, ezüst oroszlán balfelé ágaskodik, a 4. kék mező pedig ugyancsak a másik címer (bal) felé fordult, aranygyűrűt tartó fekete hollót ábrázolja. A második címer doborpajzsának 1—4. mezeje cölöpösen harmadolt (kétszer hasított); az 1. harmad vörös mezőben három ezüst pólyát mutat, a 2. kék harmad arany heraldikai liliomokkal van behintve, a 3. harmad ezüst mezőben az arany jeruzsálemi keresztet ábrázolja. A 2—3. negyed arany mezőben négy vörös cölöpöt mutat. A címergyűrű kilenc kerektalpú pajzsa a Mátyás által használt címerábrázolások közül azokat tartalmazza, amelyek nem kerülhettek rá a középső (fő)pajzs négy mezejére, de a legfontosabbnak jelzettet, a kétfarkú cseh oroszlánt megismétli. Ez került ugyanis a címergyűrű tetejére, itt, a legfelső pajzson előre ágaskodó formában. Az óramutató járásával ellentétes irányban haladva a 2. pajzsba az ezüst mezőben ágaskodó, lábában arany koronát tartó besztercei oroszlán, a 3. pajzs kék mezejébe a három, aranykoronás leopárdfej került. A negyedik pajzs arany mezejében az egyfejű fekete német sas, a következő kék pajzsában az egymás alá-fölé helyezett két arany korona (Galícia címere) látható. Ezt a hatodik pajzs vörös mezejében az osztrák ezüst pólya követi, majd a hetedik pajzs kék mezejében az ezüsttel és a vörössel kockázott morva sast, a nyolcadik pajzs vörös mezejében az arany luzsicei ökröt láthatjuk, s a kilencedik pajzs ezüsttel és kékkel sávozott vörös oroszlánja (Luxemburgi oroszlán ?) zárja a címergyűrűt. Ez a címeregyüttes, itt és így, komoly problémákat vet fel heraldikai szempontból. Mátyás címerét semmi esetre sem láthatjuk benne, hiszen a férj nem szokta viselni felesége címerét (illetve csak egészen rendkívüli esetekben viselheti, s ez nem az az eset). Beatrix házassági címere lehetne a főcímerként (középen) 210 Wenzel Gusztáv: Mátyás király szobra Budissinban. — Arehaeologiai Közlemények 1859. 238 — 239. p., Balogh I. 1966. 252. p., Balogh IL, 1966. 207. p., 304. sz. 211

A budapesti, Országos Széchényi Könyvtárban őrzött (Inc. 1143) színezett példányban látható címer alapján készült színes reprodukció Thuróczy János: A magyarok krónikája. (Európa kiadó, Budapest, 1980.) borítóján, vö. Balogh I., 1966. 329. p., Balogh 1966. 419. p., 590. sz.