Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon / 3–80. o.

30 Bertényi Iván Jeromos kommentár élén.

161 Csak a vörös mezőben ágaskodó cseh oroszlán látható egy Bécsben őrzött Ptolemaeus kommentár címlap díszítésében.

162 Negyedelt pajzs 1. és 4. mezejében vörös-ezüst sávozattal, 2. és 3. mezejében az ágaskodó, kétfarkú (koronás) cseh oroszlánnal, a szívpajzs kék mezejében csőrével gyűrűt tartó fekete hollóval jelenik meg Mátyás címereként a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek Psalteriumának kötéstábláján.

163 (Mellesleg megjegyezve ez a címertípus a legáltalánosabb a Corvinákon.)

164 Hasonló egy 1450—1460-ra datált bécsi kódex címlapjának a címere is.

165 Ezüst 1. és 4. mezőben három vörös pólyával előforduló címerváltozata egy Regiomontanus kódexben látható.

166 Pajzskoronával fedett, lófejpajzsba helyezett változatban ábrázolja az egyesített magyar—cseh címert (1467-ből) egy Ptolemaeus kódex címlapja. A négyeit pajzs 3. mezejének az az érdekessége, hogy a vörös mezőben ágaskodó, fején aranykoronát viselő ezüst (cseh) oroszlán a pajzs tengelye (bal) felé fordul. (A kék szívpajzs fekete hollója ezüst ágon ül.)

167 Ugyanennek a címerváltozatnak további érdekes alváltozata, amikor a doborpajzs 1. mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, a negyedelt pajzs 4. mezejének a savozata viszont ezüsttel kezdődik. (A 2 — 3. oroszlános mező és a fekete hollós kék szívpajzs, valamint az öt liliomos pajzskorona megfestésében nincs eltérés.)

168 Könnyen lehet, hogy a festő egy sajátosan értelmezett szimmetriára törekvés jegyében azért választotta ezt a megoldást, mert úgy gondolta, jól fog festem, ha az 1. mező vörössel kezdődik és a 4. ugyanezzel a színnel végződik. Négyeit zászlót mutat a Philostratos kódex egyik színes ábrázolása: 1 — 4. vörös mezejében a cseh oroszlánnal, 2 —3-ban a magyar sávozattal, kék szívpajzsában a Hunyadi-hollóval.

169 Négyeit címerpajzs 1. mezejében vörös-ezüst sávozat, a 2. vörös mezőben zöld hármashalmon álló ezüst kettőskereszt, a 3. kék mezőben három, lebegő, arany koronás leopárdfej, a 4. vörös mezőben ágaskodó, aranykoronás ezüst oroszlán, a szívpajzs kék mezejében csőrében aranygyűrűt tartó fekete holló látszik a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek egyik, 1484—1490 közé datált Priscianus Lydus kódexének lb és 2a fólióján

170 és egy ugyanott őrzött, valószínűleg ugyanakkortájt keletkezett Synesius Platonicus kódex 2a fólióján.

171 Az első mező savozata ezüst-vörös egy 1488 körűire datált wolfenbütteli kódexben.

172 S hogy ez a címerváltozat nemcsak a kódexek díszítésére szol161 Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. Lat. 654. - Bibi. Corv. CXII. t. 162 Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. Lat. 2271. — Bibi. Corv. CXX. t. 163 Herzog August Bibliothek 39. Aug. 4. - Bibi. Corv. (CXL.) t. 164 Csapodi Csaba megállapítása szerint mintegy 60 kódexben megtalálható. 165 Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. Lat. 2139. — Bibi. Cor\. CXIX t 166 Wolfenbüttel, Herzog August Bibliothek, Cod. Guelf. 69. 9. Aug. 2. - Bibl. Corv. CXXIX. t. 167 Wien, Österrichische Nationalbibliothek, Cod. Lat. 24. Fol. la. — Bibl. Corv. XCIX. t. 168 1450—1470 között. Budapest. Országos Széchényi Könyvtár, Clmae 529. Repr.: Bibl. Corv. VIII. t. 169 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Clmae 417. f. 2b; Kumorovitz, 1954. 81. p. 170 Herzog August Bibliothek, Cod. Guelf 10. Aug. 4°. - Bibl. Corv. CXXXVI. es CXXXVII t 171 Herzog August Bibliothek, Cod. Guelf. 2. Aug. 4°. - Bibl. Corv. CXXXV. t. m Herzog August Bibliothek, Cod. 43. Aug. 2°. Fol. lb. - Bibl. Corv. CXXVIII. t.