Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 2. - Fábiánné Kiss Erzsébet: A csáktornyai (kanizsai) kamarai adminisztráció vázlatos története, 1673–1773 / 291–305. o.

302 Fábiánná Kiss Erzsébet maradt sorstársaiktól, valamint — nem utolsósorban — a kamarai igazgatás megszervezése, majd ellenőrzése. 55 Egy későbbi uralkodói rendelet az 1702-es és 1703-as udvari bizottságok­nak tulajdonít nagyobb jelentőséget, a magunk részéről azonban igen fontos­nak tartjuk az első Caraffa-bizottság tevékenységét is, mert egyrészt alapokat rakott le, másrészt hihetetlenül kusza problémák és helyzetek megoldásával kellett küszködnie. — A bizottságok a Rákóczi-szabadságharc és a török há­ború közbejötte miatt nem hozták meg a kívánt eredményt. 56 A magyar császárhű rendek 1708-ban panaszt tettek az újszerzeményi területeknek a bécsi kamarai szerv által történő igazgatása ellen, és a kamarai ügyeket, melyeket a Budai Kamarai Adminisztráció, az eszéki, aradi és szegedi felügyelőségek gondoztak, a pozsonyi és a szepesi kamarák rendelkezése alá kívánták helyezni. — Az udvar felszámolta ugyan a Budai Kamarai Admi­nisztrációt 1709-ben, de az említett felügyelőségeket továbbra is meghagyta az Udvari Kamara irányítása alatt. 57 A legmagasabb szlavóniai helyi igazgatási szerv neve 1723-ig Cameral Inspection volt, ebben az évben — új instrukciójában — megkapta a Cameral Oberdirection címet Szlavónia és az újonnan visszaszerzett Szerémség területé­re vonatkozó illetékességgel. Az első főigazgató br. Kallanek János, korábbi pozsegai praefectus lett. 58 Ugyanekkor az Inspection ellenőre Obereinnehmer­ré és Visitations-Commissariussá lépett elő. Feladata a kamarai és hadiadó­főszámadások készítése és a hivatalok ellenőrzése volt. Ezek provisori és har­mincadi hivatalok voltak (általában egy személy viselte a két tisztséget); a sóügy nem tartozott a főigazgatóság hatáskörébe. Az igazságszolgáltatás tekintetében a főigazgatónak a General Comman­dóval kellett tisztáznia illetékességi és hatáskörét. ítélkezett polgári, tarto­mányi, közigazgatási és büntetőügyekben (in civile, provinciáié, politico, cri­minale). — A kamarai helyek — soknak filiája is volt — behálózták az egész szlavón és szerémségi vidéket. Működésük három központ köré csoportosult: Eszék, Pozsega, Pétervárad. Eszék az egész terület és szűkebben a középső résznek, Pozsega a nyugati résznek és Pétervárad a keleti, szerémségi résznek a központja volt. 59 A jelek szerint az 1723-as átszervezés után sem javult a helyzet sem a terület igazgatásában, sem a lakosság életkörülményeiben, a közbiztonságban. Az udvar ugyanis 1732-ben jónak látta újabb udvari biztos, Eberl udvari ka­marai tanácsos kiküldetését. Elsődleges feladata — instructiója szerint — az 55 A következő bizottság 1700-ban utazott a helyszínre: szept. 11-én a visszavett részek összeírására kellett bizottságot szervezni Lipót parancsa szerint; szept. 14-én gr. Volekra magyar kamarai alelnök egy fogalmazóval a katonai végvidék szervezésére in­dult; okt. 30-án pedig a Magyar Kancellária részéről gr. Nádasdy Ferenc (és még két sze­mély) a visszavett részek rendezésére kapott parancsot. Palugyay 217. Ülésjegyző­könyveiket lásd: MOL, Acta cameralia (Magyar Kamara archívuma, E 205.) 113. tétel. 1700. okt. 21. — Az 1702-ben kiküldött II. Caraffa-bizottság címe ez volt: ,,zu Ein­richt- und Stabilirung der Slavonischen Gränizen, auch Separirung des Soldathen- vom Bauren Stand, und Visitirung des Cameral Staats [. . .] abgeordnete Commission" MOL, Udvari bizottságok (E 712.) a) Különféle bizottságok. 56 Varia, 1/Kebelbeli, 1723. 57 Ben. res. 1708. aug. 29.; 1709. jún. 7.; Nagy István i. m. 25 — 26. 58 Varia, uo. A szlavóniai kincstári bevételekből fizetett illetmények, nyugdíjak stb. számbavétele a XVII. ez. végétől. 1710 körül. 59 Uo. .

Next

/
Thumbnails
Contents