Levéltári Közlemények, 59. (1988)
Levéltári Közlemények, 59. (1988) 2. - Fábiánné Kiss Erzsébet: A csáktornyai (kanizsai) kamarai adminisztráció vázlatos története, 1673–1773 / 291–305. o.
296 Fábiánná Kiss Erzsébet szen semmiféle említés nem történik a január 3-i resolutio be nem tartásáról és az efölötti esetleges indignatioról. 17 1673-tól kezdve tehát a helyzet stabilizálódni látszik: az elkobzott Zrínyi—Erangepán (valamint kisebb politikai jelentőségű és birtokú társaik) birtokokon a horvát-muraközi (csáktornyai) kincstári adminisztrátor ós a tengerparti javak adminisztrátora osztozott, a Magyar Kamara fennhatósága alatt, egymáshoz képest mellérendeltségi viszonyban. A muraközi állandó hatásköri villongásban volt az ottani császári katonai parancsnokkal (aki viszont Zrínyi Ádámmal keveredett vitás ügyekbe), a tengerparti pedig a stájer-grazi kamarával. Egymással is voltak problémáik: mellérendeltség helyett egyik a másiknak fölöttese óhajtott volna lenni. 18 Az alsó-ausztriai kamarai hivatalnokok a tengerparti adminisztrátor — s ezzel a Magyar Kamara — hatáskörébe avatkoztak pl. a jogszolgáltatás területén is. 19 Meg kell említenünk a lakosságot, amely a leginkább megszenvedte a tisztázatlan szituációt. 20 Számos bizottság járt itt részben helyiekből, részben magyar kamaraiakból, hogy kivizsgálják és orvosolják a vitás ügyeket. Majdnem mindegyikben részt vett a nedelici főharmincados Prasinszky, aki kétségtelenül igen jól ismerte az itteni viszonyokat régi szolgálata folytán. 21 Visszatérve az Udvari Kamarának a Magyar Kamara intézkedésével kapcsolatos türelmes magatartására, feltételezzük, hogy a nyugalom oka esetleg az lehetett, hogy az Udvari Kamara olyan terveket fontolgatott (a birtokelkobzás óta — vagy talán előtte is ?) e területekkel kapcsolatban, aminek szemszögéből nézve teljesen mindegy volt, hogy mit tesz, hogyan vélekedik a Magyar Kamara. Erről tanúskodik az udvari kamarai elnöknél, Graf von Sinzendorfnál 1673. december l-jén tartott (titkos tanácsi?) ülésről készült jelentés, amely szerint a tanácskozás témája Muraköz és a tengerparti egyéb Zrínyi— Frangepán birtokok Stájerországba való bekebelezése volt. 22 Részt vettek még báró Hocher udvari kancellár, Kolloniz gróf püspök magyar kamarai elnök, valamint az alsó-ausztriai kamarai tanácsos von Selb és von Abele. A tanácskozás elején — a feljegyzés tanúsága szerint — szégyenkeztek és háborogtak a résztvevők amiatt, hogy az uralkodónak a fentiek végrehajtására utasítást adó 1671. március 20-i [!] döntésének két és fél éve nem szereztek érvényt. Szégyene ez a hivatali apparátusnak és nagy kára az uralkodói jövedelmeknek. A kérdést elsőrangú fontosságúvá tette a birtokok fekvése (tengerpart, határvidék Magyar- és Stájerország között), nagy jövedelme (kikötők, tengeri só, 17 Ben. res. 1673. jún. 27. Bécs. Udvari Kamara a Magyarnak. 18 Adminisztrátor beavatkozik katonai ügyekbe, valamint rossz ellátást biztosít a katonáknak: TJo. 1677. márc. 9., 28., 1678. jan. 4. — Kolloniz a kamarai tanácsnak ,, circa dependentiam domini Kodermann á dominó Paveschiz." Litt, ad cam. 1675. no. 167. — Zrínyi Ádám vitáira pl. Ben. res. 1688. szept. 9. 19 A grazi kamara követeléseiről, beavatkozásáról pl. 1670-ben: Exped. cam. 1670. ápr. 29. no. 51., máj. 12. no. 64.; máj. 30. no. 66., júl. 5. no. 61. 20 Lakosok panasza az adminisztrátor ellen: Ben. res. 1673. okt. 11. Lakosok panasza német katonák ellen: uo. 1673. jún. 3. 21 Bizottságok jártak e vidéken (tengerparton is): 1671, 1672, 1673, 1675, 1676, 1679, 1684—1686, 1688 stb. 22 ,,Relatio über die [. . .] in puncto der völligen Herüberbringung der Insul Murakos [. . .] gehaltene Conferenz [. . .] die Incorporierung der Insul Murakös dem Landt Steyr." Acta radicalia, fasc. 35. no. 5/3. fol. 216. Fogalmazvány.
