Levéltári Közlemények, 59. (1988)
Levéltári Közlemények, 59. (1988) 2. - Trócsányi Zsolt: Erdélyi konferenciák, erdélyi miniszterek : Erdély kormányzatának legfelsőbb irányítása, 1752–1761 / 217–290. o.
276 Trocsárvyi Zsolt a) Római katolikus vallásügyek Jelentősebb katolikus vallásügy ebben az időszakban nem került az említett szervek elé. Uhlfeld is csak Sztojka püspök nyugdíja összegének és utódja jelölésének kérdésével foglalkozott, 104 Batthyány, majd Baytay kinevezése tisztán a Kancellária útján történt. 105 Ezenkívül egy, nem jelentős katolikus vallásügy került a főudvarmester mint erdélyi miniszter elé: a szerdahelyi katolikus templom építésének ügye. Szerdahelyen, ebben a kis szász mezővárosban, a reformáció óta nincs katolikus. Mária Terézia uralma alatt tűnnek fel újra (összesen néhány család), 1751-től a szék falvaiban is találni (szórványosan) továbbiakat. 1757 elején felségfolyamodványt nyújtanak be templomépítés engedélyezésére (Sztojka püspök pártolja a kérést). A Kancellária hivatalból közölte a kérést Uhlfelddel. Az óvatos volt: előbb a Gubernium útján tisztázhatta volna: mik a templomépítés költségei, mennyit kell szánni a pap tartására, mennyivel járultak hozzá ehhez a püspök és más adományozók, hogy látni lehessen: mennyivel kell mindezt kipótolnia az uralkodónak? Sztojka azonban azt jelentette (1757. május 11-ón), hogy egyházmegyéje nagyon szegény; így csak a hívek kegyes adományai s az uralkodó támogatása lehet a templomépítés alapja. Uhlfeld most már erősen szkeptikus volt; 1757. augusztus 22-i újabb állásfoglalásában emlékeztetett rá: példák vannak arra, hogy az ehhez hasonló kegyes alapítványok esetében Erdélyben nem nagyon lehet bízni a jótevők bőkezűségében, Szerdahelyszéken még kevésbé lehet (kevés a katolikus, közülük csak egy-kettő jómódú), külső jótevőkben sem lehet nagyon reménykedni, a szomszédos helységek vagy a szegénységgel küszködő ferencesek rezidenciáihoz tartoznak, vagy nem katolikusok. Mielőtt bármi döntés történnék az ügyben, látni kell a templom tervét és költségvetését, azt is: mit vállal a költségekből Sztojka s mit más adakozók, nehogy a kincstárnak túlzott kiadásai legyenek, vagy a templomépítést ,,in religionis catholicae prostitutionem" ne fejezzék be. 106 Uralkodói döntésnek nincs nyoma az ügyben. b) Protestáns vallásügyek Jelentősebb protestáns vallásügy (az aposztázia-rendelet és a külföldi iskoláztatás szabályozása) csak a most tárgyalt korszak kezdetén került a Birodalom legfelsőbb szervei elé; ezek tárgyalását „Ellenreformáció és a vallási türelem kezdetei a Habsburg-Erdélyben" c. tanulmányunkban ismertettük. A többi ilyen ügy közül a református felekezettel kapcsolatos a Konferenz 1753. áprilisi ülésének az az állásfoglalása, hogy superintendensei (a jelenlegi és a jövőbeliek egyaránt) az uralkodótól kérjék megerősítésüket (Mária Terézia ,,piacet"-jét adja ehhez), 107 bizonyos református sérelmek konferenciai tárgyalása Bethlen kancellár 1759. eleji „elterelő hadművelete" idején történik (Áron püspök elfoglaltatott olyan Hunyad megyei református templomokat, amelyeket addig reformátusok és unitusok váltakozva használtak, összetöreti a templomok padjait és kidobáltatja őket, felekezetüket eretnekségnek, temp104 Uo. 1758:378. 105 Lásd a 23. sz. jegyzetet. 106 EK: AG 1757:297., 338. 107 1753: 171.
