Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 2. - Trócsányi Zsolt: Erdélyi konferenciák, erdélyi miniszterek : Erdély kormányzatának legfelsőbb irányítása, 1752–1761 / 217–290. o.

Erdélyi konferenciák, erdélyi miniszterek 255 jelentést, vagy Bécsbe visszaérkezésekor tájékoztassa az uralkodót. Közben Novákovicsot azzal lehetne visszaküldeni Budára, hogy a maga idején megkapja a királynő döntését. Mária Terézia egy pillanatra meginog (egyébként is nyomás nehezedik rá, feltehetőleg egyházi vonalon: az ortodox püspökség létrehozása teljesen tönkreteszi az uniót); lelkiismerete megnyugtatására a Konferenz feladatává teszi, hogy tegyen javaslatot a püspökség létrehozása és az esperesek útján való igazgatás alternatívájára. Az 1759. július 21-i Konferenz-ülésen azonban, ahol a királynő és a császár elnököl, UMfeld és pártja (Khevenhütter és Bethlen) kisebbségben marad. Az ő érveik szerint az esperesek (híjával lévén a megfelelő rangnak és tanultságnak) nem lehetnek az unió terjesztésének akadályai, ha az emisszáriusokat távol tartják, a katolikus és unitus püspök szorgosan végzi a nép vallási oktatását, a türelmi rendeletet pedig betartják. Ortodox püspök kinevezése sokkal veszélyesebb volna az unióra: az felkészültebb, jobb szónok az espereseknél, terjeszteni akarja joghatóságát. Uhlfeldék végső érve: a vallás érdekének meg kell előznie minden politikai meggondolást: ha tehát valahol valamelyik akatolikus szekta

72 előretör, azt az eszközt kell megragadni, amelyből a katolicizmusnak a legkisebb hátránya van. Javasolják hát a püspök kinevezésének elhalasztását. A többséget most nemcsak Bartenstein, Kaunitz, Colloredo és Binder alkotja, hanem hozzájuk csatlakozik az eddig Uhlfeld keze alá dolgozó Schmidlin, sőt az Erdélyi Udvari Kancelláriáról az ülésen részt vevő Benők tanácsos is. Az ő álláspontjuk: az ortodox türelmi rendelet kiadása és kihirdetése után egy megtűrt felekezettől nem lehet megtagadni a püspököt. Az unióra származhat komolyabb veszély egy olyan püspök kinevezéséből, akit instructiója erősen korlátoz, s az uralkodó tetszése szerint leteheti, amennyiben nem tartja be kinevezése feltételeit — különösen, ha a katolikus és unitus püspök és alárendeltjei is tartják magukat a türelmi rendelethez. Az ortodox püspök Mária Terézia alattvalója; az sokkal szabadabban és gyorsabban járhat el vele szemben vétség esetén, mint egy külföldivel (akinek az esperesek alá lennének rendelve). Az emisszáriusok távoltartására is alkalmasabb egy püspök. Súlyosan esik a latba az is — hangsúlyozzák —, hogy Erdélyben már kétségkívül ismert a királynő elhatározása ortodox püspök állítására; így még nagyobb zavarokra lehetne számítani a nép között, ha reményeiben csalódnék. A nyugalom biztosítására ki kell hát nevezni Novákovicsot; ezt a resolutiót három hónapig titokban kellene tartani, míg a püspök megtanul románul és leutazik Erdélybe. Abban Bartenstein és Kaunitz pártja is egyetért, hogy Bethlen Erdélyben tanácskozzék a katolikus főbbekkel (és a katolikus és unitus püspökkel, ha a királynő így látja jónak): milyen eszközökkel védendő meg az unió (azon túl, ami a türelmi rendeletben és az új püspök instructiójában szerepel) s egyben intse a két említett püspököt tisztük éber ellátására, a Guberniumot pedig a türelmi rendelet pontos betartására. Mária Terézia a többség álláspontját fogadja el, maga is újra püspök kinevezése mellett dönt. Novákoviccsal — folytatja resolutiója — közölni kell instructiója pontjait, s ha akadályok merülnek föl, felség-előterjesztésben kell őt tájékoztatni. Illetményéül (papjai évi 1 forintján túl) évi 2000 forintot rendel a kincstárból. E döntése az 1759. augusztus végén kezdődő országgyűlés 72 A „szekta" szót utólag törölték a konferencia jegyzökönyvéből; helyébe a „religio" került. •