Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 2. - Trócsányi Zsolt: Erdélyi konferenciák, erdélyi miniszterek : Erdély kormányzatának legfelsőbb irányítása, 1752–1761 / 217–290. o.

250 Trócsányi Zsolt ortodoxok szabad vallásgyakorlatát (ott, ahol a nép ortodox volt a püspök leérkezésekor) és az exemptus püspökséget — azzal: ha visszaél hatalmával, ez a türelem az uralkodó tetszése szerint visszavonható. 3/ Ha vallásügyekben (különösen az ortodox egyház alapelveit illetően) egyháza valamelyik érsekéhez kell fordulnia, ezt minden esetben előzetesen be kell jelentenie az uralkodónak, s csak annak előzetes tudtával ós engedélyével, az általa meghatározott pátriárkát keresheti meg, (Itt tehát a kompromisszum Kaunitz, illetve a többi miniszter 1759. április 7-i vitájában: esetenként döntendő el, hogy a püspök hová fordulhat.) 4/ Ne engedje meg, hogy külső emisszáriusok hatoljanak be püspöksége területére, és ott zavarokat keltsenek. Az ötödik pont nem megvetendő politikai érzékről valló húzással illeszti bele az ortodoxok toleráltságát Erdély fennálló közjogi rendjébe: miután előbb (2. pont) leszögezte, hogy ez kizárólag az uralkodó tetszésétől függ, most az uralkodó és a rendek tetszéséről beszél, az Approbatae Constitutiones bizonyos rendelkezéseire

65 hivatkozva. Az ortodox püspöknek tilos a bevett vallásfelekezetek közé tartozó katolikus egyház (s így az 1744-i törvénnyel az abba bekebelezett unitus egyház) növekedése ellen fellépnie, unitusokat az uniótól való elállásra csábítania. (A tervezet jónak látja hozzátenni: más erdélyi bevett vallásfelekezetek ellen sem működhet.) 6/ A magyarországi illír privilégiumok sohasem terjedtek ki Erdélyre — jelenleg sem vonatkoznak rá. 7/ A püspök és papsága világi ügyeikben tartsák magukat Erdély törvényeihez. Ha panaszaival a rendes bíróságoknál nem nyer orvoslást, forduljon a Guberniumhoz, majd az uralkodóhoz; vallásügyekben (Mária Terézia egy, az imént idézett resolutiója szerint) közvetlenül ahhoz. 8/ A királynő a püspök ellátására (mensa episcopalis) a census cathedralicuson túl (ez évi 1 Frt minden ortodox papjától) 1000 birodalmi tallért engedélyez a kincstárból; semmi mást ne követeljen népétől és papságától (bírságokat, gyűjtéseket stb.). A visitatiókat úgy ejtse meg, hogy ne terhelje meg velük túlságosan az adózókat. Papjait utasítsa, hogy stólát csak az előírás szerint szedjenek. Székhelye Brassó Bolgárszeg nevű külvárosában legyen.

66 9/ Olyan helységekben, amelyekben korábban unitus papok működtek, s adómentes canonica portiójuk volt, a helyükbe lépő ortodox papokat ne illesse meg ez; a földet adják vissza korábbi tulajdonosuknak, a papokat tartsák el híveik. Ha valahol ingatlant juttatnak tartásukra, ezek adó alatt maradnak; a papok csak a fejadó alól legyenek mentesek (az uralkodó kegyelméből). Ha ilyen falvak újra visszaállnak az unióra, az unitus papok ismét kapják meg a canonica portiót (exemptióval). 10/ Ha egyes helységekben csak az unitus pap marad meg az új hiten, haláláig élvezhesse a canonica portiót.

67 11/ Ahol a nép megoszlik unitusok és ortodoxok között, ott a templom az előbbieké marad akkor is, ha kisebbségben vannak; az ortodoxoknak pedig (szükség esetén a helység költségén) — építsenek új templomot. Az a törvény, amely szerint ily esetekben a templom a többségé legyen, az instructio szerzői és a Konferenz szerint csak a bevett vallásfelekezetekre érvényes. Ez tehát az exemptus püspök és egyháza jogállásának szabályozása: valóban csak a megtűrtség. Más felekezet rovására nem téríthet (az azonban 65 I. rész 8. cím 1., 3—4. cikk és a 9. cím. 66 Bolgárszeg az erdélyi ortodoxia régi központja volt. 67 Itt tehát némileg a Királyföld bizonyos helységeihez hasonló helyzet állt elő, azoknak lakossága kizárólag román és göröghitű volt, de az evengélikus szász lelkésznek fizették a tizedet vagy annak quartáját.