Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon / 3–80. o.

20 Bertényi Iván rein is.

86 Ismeretes olyan pénzérme is, ahol a sas került az előkelőbb, 1. és 4. mezőbe, míg a magyar vágások szerényebben, a 2. és a 3. mezőt foglalják el.

87 A (címerpajzs nélkül vésett) egyfejű, illetve dicsfénnyel övezett kétfejű sasok az egész pecsétmezőt elfoglalják, miközben a magyar kettőskeresztes címerpajzs a sas feje (illetve fejei) fölé, a sávozott pajzs jobbszárnya mellé, a cseh oroszlános pajzs a balszárnya mellé, a Luxemburgi oroszlán a sas farka alá került szerényen a körirat betűi közé szorítva,

88 illetve a sas ábráját övező körre helyezve.

80 Ugyanakkor verettek Zsigmond uralkodása idején olyan pénzt is, amelynek egyik oldalán (pajzs nélkül) a kettőskereszt, a másikon (címerpajzsban) csak a sávozat volt látható.

90 Valószínűleg az önállóan előforduló címerpajzsokba helyezett tartományi címerek inspirálhatták Albrecht Dürert, aki, amikor jóval később (1512ben) olajfestményt készített Zsigmondról, az uralkodó koronás fejét körülvevő aszimmetrikus tárcsapajzsokra helyezte (külön-külön) a kétfejű sast, a cseh oroszlánt, a hármashalmon álló magyar kettőskeresztet, a négy ezüst pólyát, s végül a sávozott pajzsú oroszlánt.

91 Férjéhez hasonlóan a magyar címer különböző változataival szolgálnak Borbála királyné pecsétjei is. 0 először a hétszer vágott mezőt és a Ciliéi címer három (2—1) hatágú csillagát vésette kerektalpú, negyedelt pajzsára úgy, hogy az előkelőbb 1. és 4. negyedet férje címerének a vágásai foglalták el, s a családi címer a 2—3. mezőkben volt látható.

92 (Ugyanakkor fordított sorrendben 1.—4. mezőben a csillag, 2.—3-ban a sávozat) szerepelnek e címerábrák egy korabeli kályhacsempén.

93 Borbála királyné is használt azonban olyan változatú pecsétet, amelyen már bővítette az ívelt oldalú, háromszögű pajzsba helyezett címerábrázolásokat, s így a 30 mm átmérőjű pecsét negyedelt pajzsának első mezejében kiterjesztett szárnyú sas, a 2.-ban férje címerének hét vágása látható, a 3. mező szintén vágásokat ábrázol (4-et), míg a családi címer 3 (2—1) hatágú csillaga a 4. mezőbe szorult.

94 Albert király (1437 — 1439) a magyar sávozat újabb címerváltozatát hozza, amikor függőpecsétjei negyedelt, kerektalpú pajzsának 1. és 4. mezejét hétszer vágatja, a 2. mezőben az osztrák hercegi pólyás címert, a 3-ban pedig a morva őrgrófság sasát szerepelteti.

95 További, pénzeken előforduló címerváltozatok Albert uralkodása alatt: Negyedelt pajzs, 1. és 4. mezejében sávozat, 2—3-ban ágaskodó oroszlán;

96 négyeit pajzs, 1. mezejében sávozat, 2.-ben ágaskodó oroszlán, 3-ban pólya, 4-ben sas;

97 előlapon (pajzs nélkül) kettős88 CNH. II. 120., 121., 125. A., 125. B.; Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Gondolat, 1984. (A továbbiakban: Mályusz, 1984.) 192—193. p. közti 3. ábra. 87 CNH. II. 125. C. 88 Magyar Országos Levéltár V. 1. No. 82. MTA. Művészettörténeti Kutatócsoport pecsétgyűjteménye 370., Kumorovitz, 1944. 341 — 342. p. 89 OL Dl. 13126. 99 CNH. II. 124 A és 124 B. 91 Mályusz, 1984. 192—193. p. közti 7. ábra. 88 28 mm átmérőjű pecsétje 1417: OL Dl. 10519. 93 Mályusz, 1984 192-193. p. közti 4. ábra. 94 A 3. mező tán a sávozat kevesebb vágásúra sikerült változata. 1432: OL Dl. 43907., Vö. Gsapodi, 1964. 5. p. 95 1439: OL Dl. 13403. Hasonló beosztású 1439: OL Dl. 39290. Vö. Kumorovitz, 1937. 108. p. 96 CNH. II. 131. 97 CNH. II. 132.