Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Imre Magda–Szűcs László: Dokumentumok a Forradalmi Kormányzótanács két sorsdöntő üléséről / 173–180. o.

Dokumentumok a Kormányzótanács ütéséről 175 határozatunk félrendszabály. Csak a polgári osztály lefegyverzése és elnyomása után hiszi el a proletárság, hogy valóban felszabadult és övé minden hatalom. 3 A forradalmi törvényszékeket azonnal fel kell állítani és az ellenforradalom min­den csíráját ki kell irtani. 4 Miután ezek a változtatások forradalmi jelentőségűek, s így a népbiztosok esetle­ges merényleteknek is ki lehetnek téve javasolta, hogy a Hungária szállodát foglaljuk le a népbiztosok és családtagjaik részére lakóhelyül. Köteles legyen mindenki oda beköl­tözni, ahol központi konyháról és kiszolgálásról gondoskodunk. Itt a népbiztosok gyak­rabban közös megbeszéléseket is tarthatnak, ami előnyös lesz a forradalom ügyére. 5 Hamburger Jenő földművelésügyi népbiztos kiegészítőlég javasolta, hogy a Kor­mányzótanács határozza el az egész ország területére kiható szesztilalom bevezetését. A legszigorúbb büntetéssel kell súlytani azokat, akik szeszes italokat kimérnek, vagy ilyet elfogadnak. Ez, mint mondotta, forradalmi érdek. 6 Kun Béla behatóan foglalkozott még a szocialista tanáesállam törvényhozó szer­veivel, s ajánlotta egy 150 tagú végrehajtó bizottság megválasztását, továbbá egy 500 ta­gú országos munkástanács beiktatását. A 150 tagú bizottság intézi a politikai és gazda­sági ügyeket, az 500-as tanács hozza a törvényeket és helyettesíti a parlamentet. 7 Ezeket a konkrét javaslatokat a Kormányzótanács tegye magáévá és léptesse azokat életbe forradalmi jogai alapján. Ezzel a kommunista javaslattal szemben én ellenkező javaslatokat tettem. Kimu­tattam, hogy mi azzal kaptuk meg Károlyi Mihály ideiglenes államfőtől a politikai hatal­mat, hogy nemzetközi összeköttetéseink segítségével Magyarország számára igazságos békét teremtünk. Ennek végrehajtására vállalkoztunk. Nekünk nem áll módunkban a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül a magyar tár­sadalom gazdasági, termelési és tulajdonjogi szerkezetét megváltoztatni, önkényesen és forradalmi úton berendezkedni. Nem vállalhatjuk adott szavunk megtörése nélkül, hogy a szovjet forradalom zászlóját, mi vigyük a körülöttünk lévő államok területére, mert ez újabb háborút foglal magában, s ennek vitelére nekünk semmi felhatalmazásunk nincsen. A gyárak ipari termelését megindíthatjuk, miután senki nem termel, megindítani kötelességünk. De a gyárak, szocializálásával várnunk kell, amíg a környező államokban is hasonló intézkedéseket tesznek. Ha mi kísérletezünk először, megtörténhet, hogy ren­delkezéseinket később vissza kell vonnunk, ami sokkal kellemetlenebb, mintha most várunk. Nekünk nem szabad az ipari munkásokat félrevezetni, nem szabad velük elhi­tetni, hogy minden feladat megoldására képesek. Az ipari munkások ereje is korlátozott, mint minden más erő, csak annyit tudnak teljesíteni, ami számukból, szervezettségükből és szakmai kultúrájukból kitelik. Többet nem, legalább is tartósan nem. A földbirtokoknak szövetkezetekbe való tömörítése ellenkezik a magyar dolgozó parasztság törekvéseivel. A magyar földmíves nem szövetkezetet akar, hanem családi birtokot. Ez ád neki életet, üzemet, és függetlenséget. A szövetkezet nem jelent változást a paraszt életében, mert továbbra is a gazdatiszt parancsnoksága alatt marad, aki bottal hajtja munkára, brutalizálja, a munkaeredményében megrövidíti. A folyó esztendőre én sem látok más megoldást, mint a nagybirtokok szövetkezet­szerű kezelését, mert március végén vagyunk, a gabona el van vetve és ilyenkor a föld felosztása zavart okoz. De őszre gondoskodnunk kell arról, hogy országos felhatalmazd­3 Ezek a gondolatok tükröződnek a „Mindenkihez !" c. kiáltványban s így nagyon valószínű, hogy Kun Béla csakugyan ehhez hasonló módon ismertette a kormányprog­ramra vonatkozó kommunista álláspontot — bár az is valószínű, hogy Garbai Sándor emlékezete s így fogalmazása figyelembe vette a későbbi fejleményeket. 4 A forradalmi törvényszék felállításáról, mint ismert, a Kormányzótanács már­cius 22-i ülésén (10. napirendi pont) határoztak. Teljes kiépítésükre később került sor. 5 A népbiztosoknak a Hungária Szállóba való összeköltöztetésével a Kormányzó­tanács a március 27-i ülésén (3. napirendi pont) foglalkozott, döntés azonban csak a június 26-i ülésén (3. napirendi pont) született. 6 Lásd a Forradalmi Kormányzótanács II. sz. rendeletét (Budapesti Közlöny, 1919. március 24.). 7 A Tanácsköztársaság Ideiglenes Alkotmánya (Forradalmi Kormányzótanács XXVI. sz. rendelete, Tanácsköztársaság 1919. április 3.) és a Tanácsok Országos Gyűlése által elfogadott Alkotmány (Tanácsköztársaság 1919. június 28.) határozott a törvény­hozás szerveiről.

Next

/
Thumbnails
Contents