Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Böőr László: A Nagykőrösi Fióklevéltár : gondolatok a fióklevéltárak működéséről / 45–53. o.

A Nagykőrösi Fióklevéltár 51 dokumentumokat mutatunk be — csekély az érdeklődés. A történeti forrásokat a látogatók a fióklevéltárak kiállításain sem olvassák el. Tapasztalatunk, hogy kedvezőbb és eredményesebb a különleges értéket képviselő források tanulmányozása a kutató-, mint a kiállítóteremben. Az átlagosnál kedvezőbb lehetőséget kapnak a fióklevéltárak dolgozói az ismeretterjesztő előadások tartása terén. Ezekben a kisvárosokban a jól képzett levéltárosok többnyire „hivatásos" történésznek számítanak, és a bőséges levéltári anyag felhasználásával tartott helytörténeti témájú előadásaik méltán népszerűek, és valójában pótolhatatlanok. A nagykőrösi osztály levéltárosai évente és fejenként átlag 12—15 ilyen előadást tartanak. Jelentős a fióklevéltárak dolgozóinak szerepe a székhely város társadalmi és kulturális közéletében. Osztályunkon a levéltárosok a következő társadalmi megbízatásokat látják el: Hazafias Népfront városi bizottságának és elnökségének tagja, Hazafias Népfront megyei bizottsága honismereti albizottsága tagja, TIT városi szervezet titkára, TIT városi szervezete elnökségének tagja, TIT történelmi szakosztály megyei vezetőségének tagja, városi tanács mellett működő művelődésügyi állandó bizottság tagja. A város vezetői a legtöbb helyi kezdeményezésbe bevonják munkatársainkat, igényt tartanak a levéltárosok speciális ismereteire, tudásukra. Űgy érzem, a Pest Megyei Levéltár nagykőrösi osztályának története és jelenbeli működésének vázlata meggyőzően bizonyítja: a nagykőrösi fióklevéltár működő levéltár, szakmai feladatait az iratvédelem és kezelés terén ellátja, a székhelyül szolgáló város tudományos, kulturális és társadalmi életébe szervesen beilleszkedett. Áttekintve egy fióklevéltár múltját és tevékenységét, az eddigi tapasztalatok alapján szeretnénk néhány általánosítható következtetést levonni és a bevezetőben felvetett kérdésekre választ adni. A nagykőrösi fióklevéltár működése bizonyítja, hogy megfelelő működési feltételek biztosítása esetén a fióklevéltárak feladatukat el tudják látni, van létjogosultságuk. Álláspontunk szerint a fióklevéltárak működéséhez, illetőleg a fióklevéltárak létesítéséhez, legalább 1000 folyóméter iratot befogadó raktározási lehetőségre, a működést biztosító kutató- és munkaszobákra, valamint legalább 3 fő szakalkalmazottra van szükség (ugyanis csak így érhető el, hogy a minimális iratvédelmet biztosító 2 fő állandóan legyen a levéltárban). Szükségesnek tartjuk, hogy a fióklevéltár vezetője levéltár szakot végzett vagy több éves szakmai gyakorlattal rendelkező levéltáros legyen. A fióklevéltáraknak önállóan kell ellátni minden levéltári feladatot — a személyi ügyek és az önálló gazdálkodás kivételével. Ebben az esetben tényleges segítséget jelentenek az igazgatási, kutatási és gazdálkodási feladatokkal túlterhelt, számottevő iratátvételre képtelen megyei levéltári központoknak. A fióklevéltárak létesítése és fenntartása a megyei levéltáraknak jelentős többletkiadást jelent (fenntartási költségek, adminisztráció, kapcsolattartás stb.); az egységes vezetés és működés biztosítása az egyéb levéltári feladatoktól von el tetemes időt. Bizonyos esetekben megnehezíti a kutatók munkáját is: a fióklevéltárakban őrzött helyi forrásanyagot kiegészítő megyei szervek iratanyaga a levéltár központjában van, így esetenként két levéltárban is kell kutatást végezni. Rendkívül körültekintően kell eljárni a fióklevéltárak számára kijelölt irategyüttesek kiválasztása esetén, mert tény, hogy a levéltár 4* • •