Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Böőr László: A Nagykőrösi Fióklevéltár : gondolatok a fióklevéltárak működéséről / 45–53. o.

BÖŐR LÁSZLÓ A NAGYKÖRÖSI FIÓKLEVÉLTÁR (Gondolatok a fióklevéltárak működéséről) Az 1969: 27. tvr. — a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról — 7. §. 3. bek. említi a fióklevéltárakat: „A levéltár szervezetében fióklevéltárak is létesíthetők." Az 1971-ben kiadott művelődésügyi miniszteri utasítás — a Levéltárak Ügyviteli Szabályzata — rögzítette, hogy „A fióklevéltár a levéltárnak a levéltár székhelyéül szolgáló helységen kívül létrehozott, a levéltári anyag meghatározott részének jobb elhelyezést biztosító és kutatását megkönnyítő szervezeti egysége." (29. §) Ez a két magas szintű szabályozás a túlzsúfolt megyei levéltárak számára kívánt lehetőséget adni a székhelyen kívül működtethető — de az általános megyei levéltár szervezetébe tartozó — fióklevéltárak létesítésével. A jogi szabályozást követően több fióklevéltár létesült: az 1982-es felmérés szerint 6 megyében működött 9 fióklevéltár, amelyek számához azóta — tudomásunk szerint — még egy csatlakozott. Egy részük korábban önálló törvényhatósági levéltárként működött, de létesültek fióklevéltárak korábbi városi levéltárakra építve is. Elgondolkoztató azonban, hogy viszonylag kevés megyei levéltár élt a levéltárfejlesztésnek ezzel a lehetőségével, és mind a mai napig nagy az eltérés az egyes fióklevéltárak kialakításának és működtetésének gyakorlata között. Bár a Szegeden 1982-ben tartott levéltárigazgatói konferencia egyik napirendi pontja volt a magyarországi fióklevéltárak helyzete, a szakemberek véleménye még ma is meglehetősen eltérő jó néhány kérdésben. Ezek közül csak néhányat említenék: a túlzsúfolt, többnyire számottevő bővítési lehetőségek nélkül álló megyei levéltárak miért nem éltek — élnek — jobban a fejlesztésnek ezzel a lehetőségével? Van-e reális alapja a fióklevéltárak létesítésének, fenntartásának, ha megfelelő működtetésük tetemes többletkiadást jelent ? Milyen feltételek megléte esetén minősíthetünk egy külső raktárát — amilyet szinte valamennyi megyei levéltár használ — fióklevéltárnak? Mennyiben legyenek önállóak a fióklevéltárak, és hogyan alakul a szakmai, vezetési kapcsolat a levéltár központjával? Milyen sajátos feladatokat láthat el a fióklevéltár a megyei levéltár egységes szervezetén belül ? Mennyiben vannak hátrányosabb vagy előnyösebb helyzetben a fióklevéltárak tudományos besorolású dolgozói a központban dolgozó kollégáikkal szemben ? El tudják-e látni a fióklevéltárak maradéktalanul azokat a feladatokat, amelyeket a törvény, a társadalom és a tudományos kutatási igény a levéltárakkal szemben támaszt? Képesek-e, az amúgy is szakképzett levéltárosokat nélkülöző megyei levéltárak a fióklevéltárakban olyanokat alkalmazni, akik a központtól távol is, megfelelően eleget tudnak tenni ezeknek a követelményeknek? És még sorolhatnám ezeket az egységesen még ma sem megválaszolt kérdéseket.