Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Szűcs László: A Központi Pártarchívumról és a magyarországi pártlevéltárügyről / 261–273. o.

270 Szűcs László mint a párt másik két intézményének, a Társadalomtudományi Intézetnek és a Politikai Főiskolának a munkatársai, tanárai. Természetesen nagy számmal keresik fel, főleg a Központ Pártarchívumot az akadémiai kutató intézetek, közgyűjtemények, szerkesztőségek munkatársai, egyetemi, főiskolai oktatók. Meglehetősen gyakran jelentkeznek külföldi kutatók. A Központi Pártarchívumban évente 250—300 kutató fordul meg, közülük tíz körüli számban külföldiek. A helyi pártarchívumokban évente öszszesen 300—350 kutató fordul meg. Különösen a felszabadulás utáni témákon dolgozó kutatók keresik fel nagy számmal, főleg a Központi Pártarchívumot. Ez nemcsak abban leli magyarázatát, hogy e korszak történelmének legfontosabb döntéseire vonatkozó pártiratok itt találhatók, de abból is következik, hogy az állami szervek tevékenységéből származó legfontosabb javaslati és információs anyag itt koncentráltabban található meg, mint az állami levéltárakban — nem szólva az iratátvételi fáziskülönbségről. Az iratok tudományos, közművelődési célú használatára, kutatására valamely tudományos, közművelődési, oktatási, közgyűjteményi intézménytől vagy szerkesztőségtől nyert megbízólevél alapján lehet engedélyt kérni. Az engedély mindig személyre, témára és meghatározott célú felhasználásra szól. Kutatószolgálatunk arra törekszik, hogy egy-egy téma feldolgozásához minden lehetséges dokumentumot megkapjon a kutató. Az iratoknak a leltárakból, segédletekből való kiválogatását többnyire nem a kutatók, hanem a kutatószolgálat munkatársai végzik. A pártarchívumok anyaga alapján több jelentős monográfia, tanulmány, kandidátusi és nagydoktori disszertáció készült. A kutatók a kimondottan politikai (koalíciós időszak, az ötvenes évek története), párttörténeti (a párt újjászervezése) témákon túl főleg gazdaságpolitikai (gazdasági reform, iparszervezés, a mezőgazdasági üzemek szervezése), igazgatáspolitikai (tanácsrendszer, területi átszervezés), biográfiai, helytörténeti kérdések iránt érdeklődnek. Sokan — főleg külföldiek — foglalkoztak a Tanácsköztársaság történetével, Kun Béla, Lukács György munkásságával. A párt legfontosabb dokumentumai, a kezdetektől szinte napjainkig terjedően, kötetek sorozataiban publikálásra kerültek (vagy, mint az MDP határozatai, a közeljövőben megjelennek) többnyire az archívumi munkatársak közreműködésével, de minden esetre segítségükkel. Az említett nagy sorozatokon kívül az archívum közreműködésével, ill. munkájaként jelent meg A KMP első kongresszusa c. kötet, Szabó Ervin levelezése, a Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei (a minisztertanácsi jegyzőkönyvek-sorozat részeként). Jelenleg a publikációs munka középpontjában az 1945 utáni történelmünk központi személyiségeire és legfontosabb eredményeire vonatkozó dokumentumok közzététele áll. A helyi pártarchívumok főleg az 1945 utáni korszakot érintő megyei kiadványok gondozásába kapcsolódtak be. Az utóbbi időben több megyében publikálták a pártértekezletek anyagait, s a közeljövő terveinek homlokterében is ez a munka áll. •