Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Szűcs László: A Központi Pártarchívumról és a magyarországi pártlevéltárügyről / 261–273. o.

266 Szűcs László pen úgy, mint a sajátos jegyeket, fejlődési vonalat felmutató pártlevéltárügy is (az elmondottak alapján erről joggal beszélhetünk) az egységes magyar levéltárügynek. Az iratanyag gyarapítása, összetétele Az előzőekben már említett 1972, illetve 1984. évi határozatok részletesen felsorolják azokat a szerveket, melyeknek az iratait a pártarchívumok illetékesek átvenni, és megjelölik e határozatok a pártarchívumok által gyűjtendő iratok körét is. így illetékességből átveszi és őrzi a Központi Pártarchívum a párt központi vezetőtestületeinek és a központi apparátusnak, a párt tudományos intézeteinek, iskolájának, vállalatainak, az ifjúsági szövetségnek, mind ezek elődeinek, néhány megyei jogú pártszervezetnek és a párt közvetlen irányításával működő egyes szervezeteknek az iratait. Ezen szervek iratai keletkezésüktől számított 5—10 év eltelte után kerülnek be az archívumba. A határozatok értelmében a Központi Pártarchívum illetékességi körébe tartoznak továbbá a hazai és külföldi börtönökben, internáló és koncentrációs táborokban tevékenykedett kommunista kollektívákkal, illetve ezek magyar tagjaival kapcsolatos dokumentumok; a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeinek, a nemzetközi munkásmozgalom jeles magyar résztvevőinek, valamint a magyar munkásmozgalomhoz közel álló jelentős személyiségek iratai; a két világháború közötti kommunista és szociáldemokrata emigráció szervezeteinek az iratai; a mindezekre vonatkozó visszaemlékezések; a volt Magyar Partizánszövetség levéltári iratai. A szakszervezeti és pártmozgalom közötti szoros kapcsolat okán, s mivel nagyon kevés pártdokumentum maradt fenn a korai időszakból, a Központi Pártarchívum illetékességi körébe utalják a határozatok a szakszervezetek felszabadulás előtti iratait is. A határozatok értelmében a Központi Pártarchívum gyűjtőkörébe tartoznak a magyarországi antifasiszta ellenállási mozgalmak iratai, valamint a más országok ellenállási mozgalmában részt vett magyarok dokumentumai; a felszabadulás utáni koalíciós partner pártok (Kisgazda Párt, Paraszt Párt) központi szerveinek gyűjteményes iratai; az 1956-os ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatos dokumentumok; a magyar munkásmozgalom történetére vonatkozó, külföldi levéltáraktól, más intézményektől összegyűjtött dokumentumok vagy ezek másolatai. Ugyancsak a felszabadulás előtti munkásmozgalom iratanyagának hiányossága miatt, a határozatok értelmében a Központi Pártarchívum gyűjtőkörébe tartoznak a Tanácsköztársaság harcosai és a munkásmozgalom résztvevői ellen 1919 és 1944 között az ellenforradalmi rendszer által indított vizsgálatok, eljárások, perek iratai, végül a Magyarországi Tanácsköztársaság legfőbb központi szervei (amelyek egyébként többször kifejezetten párt- és mozgalmi ügyekkel foglalkoztak) által létrehozott iratok. A helyi pártarchívumok illetékességi és gyűjtőköre a maguk területén és szintjén teljesen hasonló a fentiekben ismerteitekhez, de éppen azért, mert a helyi szervezetek iratai a felszabadulás előtti időből szinte egyáltalán nem maradtak fenn, ha mégis, akkor ezeket a Központi Pártarchívum őrzi, tevékenységük e téren szinte kizárólagosan a felszabadulás utáni iratokkal kapcsolatos. A Központi Pártarchívum által őrzött iratanyag összetétele a fentiekből következik. A fondok Összetartozása, az iratok jellegének hasonlósága vagy eredetük azonossága alapján az iratanyag tíz fondfőcsoportra tagolódik.