Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Somkuti Éva: Levéltárak és épületeik Fejér megyében / 223–227. o.

SOMKUTI ÉVA LEVÉLTÁRAK ÉS ÉPÜLETEIK FEJÉR MEGYÉBEN A mintegy 150 éves török hódoltság alatt sínylődött Fejér megye és Székesfehérvár gazdasági tönkremenetelén, népességének kipusztulásán túl még egy nagy veszteséget szenvedett: az egykori királyi székhely, a helyi önkormányzatok múltját őrző levéltára elpusztult. Ezért ennek a régi területnek a levéltári anyaga viszonylag fiatal. A török uralom után újra népesedő megyében a birtokukat vissza- vagy újonnan kapott nemesi levéltárak helyét tudjuk vagy feltételezzük: így Enyingen a Batthyány-uradalom levéltárát 1686-tól, az ercsi Wimpffen-uradalom levéltárát 1721-től, a nagylángi Zichy-birtok iratait 1725-től, a lovasberényi kastélyban a Czirákyak levéltárát a XVIII. sz. elejétől, az iszkaszentgyörgyi kastélyban a Bajzáth, illetve Kempelen család iratait 1761-től. Jellemző a Nádasdy család levéltárának topográfiai vándorút ja. Károly János lelkészt — a későbbi nagyprépostot — felkérték, hogy az 1879-es fehérvári országos kiállításon okleveleket mutasson be. ő a Nádasdy család levéltárából választott addig még a tudományos világban sem ismert anyagot. A Nádasdy levéltár az 1860-as évek elejéig a lepsényi kastély egyik szűk szobájában volt elhelyezve, s ekkor szállt az akkori tulajdonosra, gr. Nádasdy Ferencre, ö bízta meg Károly Jánost 1863-ban, hogy az anyagot Lepsényből Agárdra hozza. Károly az anyagot rendezte, s feltehetőleg 1878-ban Nádasladányba szállíttatta ,,hogy az ottani díszes kastély egyik termében kellő rendezés ós elhelyezés után közhasználatra bocsáttassák."

1 A nemesi családi levéltárak második világháború után megmaradt anyaga nagyobbrészt az Országos Levéltárba, töredékeiben (pl. Zichyek, Nádasdyak) a Fejér Megyei Levéltárba kerültek. Eddig még fel nem tárt terület a két törvényhatóság: Fejér megye és Székesfehérvár levéltárának topográfiája. A török után a megye vezetőségének nem, csak a közgyűlésnek volt állandó helye. A főispán, az alispán, a főjegyző és a szolgabíró két évtizeden át Győrben tartózkodott, a közgyűléseket itt, Móron, Lovasberényben, szórványosan Fehérváron tartották. 1711-ben telepedett meg a megye hatósága a varosban. Az 1773: LXXIII. törvénycikk rendelkezése előtt már saját székházzal rendelkezett.

2 Ez az ún. régi megyeháza — ma Csók I. u. 17. sz. — már 1688-ban állott. Elsőként herceg Eszterházy Pál vette birtokba. Ez a 1 Károly János: Oklevelek gróf Nádasdy Ferenc nádasdladányi levéltárából a székesfehérvári országos kiállítás alkalmával. Székesfehérvár, 1879. 4—5. 2 Fejér Megyei Levéltár (A továbbiakban: FML). Jenéi Károly után maradt iratok Fejér megye feudális kori törvénykezési iratainak rendezése 1737—1848. 1.