Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Sinkovics István: Az esti oktatás megindítása az egyetemeken és főiskolákon, 1945–1947 / 209–222. o.

A felsőfokú esti oktatás megindulása 1915 — 1947 213 osztással tehették le vizsgáikat és számukra is munkásszemináriumot szer­veztek. 10 A bölcsészeti karon szervezett esti munkástanfolyam I. évet végzett hallgatói kérésére kormányrendelet mondotta ki, hogy az egyetemre rendes hallgatóknak iratkozhatnak be, ezt a SZOT is támogatta, és a munkástanfo­lyam II. évfolyama nem is indult. 11 A másik eldöntentő kérdés volt, hogy a munkástanfolyamok elvégzése mire képesít. Itt figyelembe kellett venni, hogy a Belügyminisztérium is ren­dezett különféle tanfolyamokat. Ezeknek három formája volt ismeretes: 12 1. A bevezető tanfolyam azzal a céllal, hogy széles körben terjessze el az igazgatási ismereteket elsősorban olyanok számára, akik önkormányzati testületekben, szövetkezetekben vagy a politikai életben tevékenykedtek, egyúttal segítsen kiválasztani olyan személyeket, akik közszolgálatra alkalmasak, de nincsen meg hozzá a képesítésük. A bevezető tanfolyam záróvizsgával ért véget, és az elnyert végbizonyítvány nem adott képesítést. 2. A képesítő tanfolyam, ami­nek megkezdéséhez alkalmassági vizsgát kellett tenni. Erre olyanok jelent­kezhettek, akik a bevezető tanfolyamon záróvizsgát tettek, továbbá olyanok, akiknek hosszabb igazgatási gyakorlata van, képesítéssel pedig nem rendel­keznek; azonkívül a közigazgatásban dolgozó olyan képesítés nélküli szemé­lyek, akiket az illetékes miniszter az alkalmassági vizsga letételére kötelez. Az alkalmassági vizsgával elhelyezkedhetnek mindazokba a közigazgatási állá­sokba, amelyekhez érettségit vagy ennél kevesebb iskolai végzettséget kíván­nak meg. Egyúttal részt vehetnek mindazokon a tanfolyamokon, amelyekre érettségi bizonyítvány jogosít. A képesítő tanfolyamok a fogalmazói (ügyintéző) állásokhoz szükséges képzést nyújtják, és befejezésük után képesítő vizsgát kell tenni. Aki ezt a vizs­gát sikerrel leteszi, alkalmazható mindazokra az állásokra, amelyekhez az 1929. évi XXX. te. 65. §-a jogi vagy államtudományi doktori oklevelet kíván meg. A képesítő vizsga nélkül alkalmazottak egy éven belül kötelesek a képesítő tanfolyamon részt venni és a képesítő vizsgát megszerezni, de a minisztérium e rendelkezés alól felmentést adhat. Az említett törvény azt mondotta ki, hogy a közigazgatás körében fogal­mazói állásra gyakornokként csak olyant lehet kinevezni, aki a tudomány­egyetemen jogi vagy államtudományi doktori oklevelet szerzett, vagy a köz­gazdaságtudományi karon a közigazgatási szakosztály elvégzésével közgazda­ságtudományi doktori oklevelet nyert. Ez a rendelkezés érvényes a közigaz­gatás bármely szakára, tehát az államrendőrség fogalmazói állásaira is. Vi­szont nem vonatkozik az igazságügyi és a külügyi szolgálat területére. 13 3. Az átképző tanfolyam, amelyet a belügyminiszter rendez az alkalmazásban álló tisztviselők átképzésére és továbbképzésére. Az 1945-ben kiadott kormány­rendelet egyúttal kimondotta, hogy az egyetemek keretében szervezett tan­folyamok — ezeket különleges tanfolyamoknak nevezi — képesítését külön kormányrendelet szabályozza. 10 133.697.VI. VKM-elő terjesztés a minisztertanácshoz ME sz. rendelet kiadása ügvében. MM irattár, VKM Elnöki o. 7. 11 7544. VKM, MM. irattár, VKM Elnöki o. 7. 12 Az ideiglenes nemzeti kormány 10.070/1945. ME sz. rendelete a közigazgatás demokratikus szellemű megújításáról. Magyar Közlöny 1945. okt, 26. (761. sz.) 4 — 5. "Magyar Törvénytár 1929: XXX. 1

Next

/
Thumbnails
Contents