Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét társadalma 1770 táján / 105–139. o.

130 Iványosi-Szabó Tibor 15 éven felüli volt, A reformátusoknál csak minden 14., tehát a gyermekvállalási arány náluk érezhetően kisebb maradt. A zsellérek esetében szinte eltűnik a különbség. A katolikusoknál összeírt zselléreknél minden 6—7. nő szült, míg a reformátusoknál minden hatodik. Ezek alapján egyrészt azt figyelhetjük meg, hogy a zselléreknél kb. kétszer olyan magas volt a születési arány mint a gazdáknál, másrészt azt, hogy a két felekezet között e téren nincs meg a jelzett eltérés, sőt a reformátusoknál összeírt zselléreken belül minimálisan gyakoribb volt a szülés. A nyolcadik tized összeírását áttekintve könnyűszerrel meggyőződhetünk arról, hogy itt valóban a 15 éven aluli összes élő gyereket összeírták. A nyolcadik tized conscriptiójának első oldalán levő 38 háztartását figyelembe véve azt látjuk, hogy mindössze négy olyan gazda volt, akinél nem rögzítettek (15 éven aluli) gyereket, de közülük kettő egyedülálló, egy házaspárnál egy 15 éven felüli lányt tűntet fel az összeírás, a negyedik eset pedig fiatal, 25 éven aluli, valószínűleg még gyermektelen házaspár lehetett. Egyébként úgy tűnik, igen aprólékos, megbízható munkát végzett itt is a számláló. Minden rovatot vezetett, ahol számot nem tüntetett fel, ott a rovatot kihúzta. Mind a gazdák, mind a zsellérek, mind pedig a szolgák esetében rögzítette a gyerekek számát. Minden alapunk megvan tehát annak feltételezésére, hogy egy félreértés révén igen fontos, a maga nemében ritkaságszámba menő összeírás segíthet abban, hogy 350 család szerkezetét fő vonásaiban rekonstruálhassuk. A minél tárgyilagosabb eljárás és a pontos eredmény érdekében az alábbi módon dolgoztuk fel az anyagot. Kizárólag azokat a családokat vontuk be az összesítésekbe, amelyeknél minden kétséget kizáróan egy szülőpár és a hozzájuk tartozó gyerekek találhatók meg. Természetesen figyelembe vettük azokat az özvegyeket is, akiknek gyerekük volt. Mellőztük viszont mindazokat a háztartásokat, ahol a 15 éven felüliek száma alapján elképzelhető egynél több házaspár vagy özvegy jelenléte. Ezáltal az összeírt háztartások és a feltüntetett gyerekek száma valamivel kisebb lett ugyan, de lehetővé vált, hogy részben a 15 éven aluli gyerekek megoszlását egzaktabb módon rögzíthessük, (Lásd: 12—13. sz. táblázatok), részben mód nyílt arra, hogy egy újabb összesítés alapján teljesebb családrekonstrukciót végezhessünk el. Talán nem árt ismételten utalnunk rá, hogy így is, egyetlen tizeden belül is 350 család 777 gyerekének megoszlását tudjuk felvázolni. Ez a szám egy jelentős falu létszámával ér fel. Vizsgálódásunk egyben azt is lehetővé teszi, hogy a város egészére is le tudjunk vonni néhány megalapozott következtetést, hisz hozzávetőlegesen a város családjainak 10%-áról van szó, amely alapot szolgáltat arra, hogy legalábbis komoly tájékoztató legyen számunkra. Gyermektelen család a katolikusoknál 16,9, a reformátusoknál 20,3%ban volt. Igen érdekes, hogy a gazdákon belüli arány számottevően eltér, lényegesen kisebb: csak 12,8, illetve 14,8%, míg a zselléreknél meglepően magas: 28,1, illetve 37,1%. Az egy szülőpárra jutó 15 éven aluli gyerekek száma átlagosan a katolikusoknál 2,27, a reformátusoknál 2,14, tehát az eltérés nem kirívó. Az egyes családokon belül a gyerekek megoszlása igen változatos. A 7 gyermekes családok többsége a katolikusoknál található, ahol négy esetben, míg a reformátusoknál csak egy esetben fordult elő. Ugyancsak feltűnő, hogy az egygyermekes családok száma a reformátusoknál lényegesen magasabb (25,2%), mint a katolikusoknál (19,3%). További figyelemre méltó eltérés, hogy a katolikusoknál a kétgyermekes családok száma a legnagyobb, és ezt