Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét társadalma 1770 táján / 105–139. o.

126 Iványosi-Szabó Tibor Ugyancsak érdekes az alábbi adat: ha a korabeli jogi formákat tekintjük, a nagykorúságot éppenhogy elértek vagy az azt el sem értek aránya 68,9%, a katolikusoknál 75,3, míg a reformátusoknál csak 53,1%. Tehát a házasságra lépők több mint kétharmada jogilag még nem volt nagykorú vagy éppencsak nagykorúvá vált személy. A 26—35 évesek aránya csak 22,3%, és az ennél idősebb korosztályokra a házasulóknak csupán 8,8%-a esett. A fenti néhány sommás megállapítás mögött jóval összetettebb valóság húzódik meg. Figyelemre méltó eltérés tapasztalható egyrészt nemenként, másrészt a vallási hovatartozást tekintve is. A 18 éves vagy azon aluli házasságra lépők száma a férfiaknál mindössze nyolc, míg a nőknél 76. Tehát míg a férfiaknál azt mondhatjuk, hogy csak kivételként fordul elő (3,6%), a nőknél meglepően gyakori a viszonylag korai házasságkötés (34,2% !), azaz minden harmadik nő igen fiatal korban kötött házasságot. A 19—25 éves korúaknái az arány már számottevően módosult. A férfiak közel fele ebből a néhány korosztályból került ki: 106 fő (47,7%). Az újabb tíz korosztályból még további 79 fő (azaz 35,6%) való, míg az összes későbbit csak 29 fő képviselte (13,1%). Érthető, hogy a nőknél is a házasságra lépők legnagyobb számban ezekből a korosztályokból kerültek ki, 116 fő (52,3%). Ez azt jelentette, hogy míg a férfiaknál az újabb 10 korosztályra (26—35 év) még mindig jutott 79 fő (35,6%), a nőknél ez a szám már csupán 20 (9%). Míg a férfiak közül a 35 évnél idősebb volt 29 fő (13,1%), ja nőknél mindössze 10-en léptek a viszonylag magas korban első, illetve újabb házasságra (4,5%), ami már csaknem kivételesnek minősül. A nemek közötti elég markáns kor szerinti eltolódás a két felekezeten belül talán még erőteljesebb A reformátusoknál 17 éven aluli személy házasságra ebben az évben nem lépett, míg a katolikusoknál 36-an voltak ilyenek (11,4%). A 18 éves vagy azon aluli a reformátusoknál 12 fő volt (9,4%), míg a katolikusoknál 72 fő (22,8%). A 19—25 éveseken belül is igen figyelemre méltó az eltérés. A reformátusok közül még mindig csak 56 fő található (43,7%), míg a katolikusok közül 166 fő (52,5%). Tehát a nagykorúságot éppenhogy elért vagy az alatti korosztály tagjaiból került ki a katolikusoknál a házasulok (238 fő) 75,3%-a, míg a reformátusok közül csupán 68 fő, az összesnek alig több mint fele ! A következő 10 évre (26—35 évesek) a katolikusoknál már csak 47 fő (14,8%) jutott, míg a reformátusoknál 52 fő (40,6%). A fenti számok tehát azt jelzik, hogy a két valláson belüli szokások jelentős eltérést mutatnak. Ha az egyes vallásokon belül nemek szerint nézzük a megoszlást, ez az eltérés még markánsabban jelentkezik. A férfiaknál 21 éven aluli házasságra lépő reformátusoknál kivételnek számít: 2 fő (3,1%), míg a katolikusok esetében 32 eset fordul elő, csaknem 20,2%. Míg a 25 éven aluli férfiak száma a reformátusoknál csupán 14 (21,9%), azaz csak minden Ötödik házasuló fiatalember kerül ki közülük, a katolikusok esetében a 25 éven aluliak aránya 63,3%, azaz a házasulok közel kétharmada ezekből a korosztályokból került ki. És míg a 26 — 35 év közöttiek a református férfiaknál 43 fő (67,2% !), tehát a férfiak kétharmada, a katolikusoknál ez a szám már csak 36 (22,8%). A nők esetében is hasonló koreltolódás rajzolódik ki. 17 év alatti református nő nem kötött házasságot, míg a katolikusoknál 16 fő (10,1%) ! A 21 évnél fiatalabb házasuló nők száma a reformátusoknál 27 (42,2%), a katolikusoknál 114 fő (72,2%), tehát ott nem egészen fele, emitt csaknem háromnegyede 21 év alatti volt. A 21—25 évesek a reformátusoknál 27-en voltak (42,2%), tehát az összes nő közel fele, míg a katolikusoknál csak 24 fő (15,2%), minden hatodik-hetedik.