Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét társadalma 1770 táján / 105–139. o.

Kecskemét társadalma 1770 táján 117 A fiataloknál a férfiak száma összesen: 2944 (21,7%), a nőké: 2975 (21,9%). így az idősebbek és a fiatalok aránya a városon belül a cselédek kivételével: 56,4—43,6%. Érdemes felfigyelni arra is, hogy az összesítésben a férfiak aránya csak minimálisan kisebb mint a nőké: 49,6—50,4%.

39 Cselédek A feudális társadalom késői szakaszának elemzésén belül az ország bármely részén megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a cselédek. A folyamatos bérmunka végeztetésének nagysága feltétlenül érzékelteti az árutermelésre átálló gazdálkodás munkaerőszükségletót, illetve jelzi, milyen új elemek, sajátosságok erősödtek meg a feudális társadalmon belül. Különösen fontos vizsgálati szempont lehet a cselédek számának, alkalmazásuk mértékének feltárása az egykori hász városokban, hisz ezekben már a hódoltság idején az árutermelés széleskörűen jelentkezett, bár a szokatlan történelmi szituáció miatt több különleges módosulás meglétével. Egyébként a XVIII. században is mindvégig igen jelentős maradt az idegen munkaerő alkalmazása mind napszámosként, mind cselédként. Nem árt utalni arra is, hogy a cselédek és napszámosok fizetésén belül itt a készpénz meghatározó volt mind a XVII., mind a XVIII. századon belül.

40 Részben az ezirányú források hiánya, töredékessége miatt, részben a feltárás rendkívüli munkaigényessége miatt az idegen munkaerő alkalmazásának mennyiségi és minőségi felmérésével történettudományunk eddig igen keveset foglalkozott.

41 Kecskemétre vonatkozóan is csak töredékes forrásaink maradtak az előző évtizedekből. Ezek alapján csak következtetni lehet a cselédek számára, de e módszer alapján nem lehet pontos adatokhoz jutni.

42 Az 177l-es Összeírás az első, amelynek során éppoly figyelmet szenteltek számuk megállapítására, mint több más réteg esetében. így a város késői feudális kori társadalmi szerkezetének rekonstruálásához rendkívül fontos ez a dokumentum. Ezért célszerű lesz az itt kapott adatokat lényegesen összetettebben vizsgálni, elemezni. Néhány nemestől eltekintve, akiknél még a szolgák számát sem rögzítették, teljesnek mondható az összeírás. Tekintettel arra, hogy a jobb módú katolikus nemesek közül csak Deák Pál (harmadik tized) szolgáinak száma maradt el, és a református nemesek kb. fele, akik zömmel a hatodik és a hetedik tizedben laktak, nem közölte szolgái számát, a többi tized adatai pontosnak fogadhatók el. Hangsúlyoznunk kell viszont azt, hogy ez az alig tucatnyi nemes adata az összképen aligha módosítana. (Lásd: 4. számú táblázat.) Mint az összesítésből látható, az egyes tizedeken belül a szolgák száma jelentős eltérést mutat. Ha összevetjük a gazdák tizedenkónti számának megoszlásával, feltűnik, hogy közel hasonló ingadozás ott is megtalálható. (Lásd: 2. számú táblázat.) 39 1504. m) 44. 40 Iványosi-Szabó Tibor:\ A bérek alakulása Kecskeméten 1662—1711 között. (In: Bács-Kiskun megye múltjából II.) Kecskemét, 1979., illetve: A bérek alakulása Kecskeméten 1711 — 1790. Kézirat. 41 Sápi Vilmos: A mezőgazdasági bérmunkásság jogviszonyai Magyarországon a XVI. századtól 1848-ig. Bp. 1967. 42 Iványosi-Szabó Tibor: Három katonai összeírás ... 310 — 315.