Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét társadalma 1770 táján / 105–139. o.

110 Iványosi-Szabó Tibor és a „lakni elmentek" rovatok esetében is. Ezeket a „katonának mentek" adatsor követi, melyen belül ugyancsak alkalmazták a férfi—nő megosztást. A „házasottak" rovaton belül a gazdák, zsellérek és szolgák együtt, megkülönböztetés nélkül lelhetők fel. Az eltérő rétegekhez tartozók között gyakori lehetett a házasság, és így ezek külön történő nyilvántartása aligha lett volna megoldható. Ezen belül is követték viszont az „öreg" és „iffjú", illetve a férfi—nő különválasztást. Végül a szántóföldre vonatkozó adatokat gyűjtötték össze a „kila", „vetés" rovatokon belül. Indokolt, hogy utaljunk az itt jelentkező eltérésekre. A második tizedben „hány sák alá való föld", illetve „mennyit vetett el" szövegezés található. A harmadik tizedben „szántó föld-", „vetés zsák-", illetve mindkettőre vonatkozóan a „fogás száma", a negyedik tizedben: „hány kila alá való föld", illetve „mennyit vetett őszit", az ötödikben: „jugar", „vetés", illetve mindkettőre vonatkozóan „város föld", a hatodikban: „két kila alá való föld", illetve „el van vetve", a hetedikben: semmiféle felírás nem található, míg a nyolcadikban: „négy vékás zák alá való föld", illetve: „négy vékás zák alá való el vetés" rovatcímek találhatók. Ezekből a merőben eltérő szövegezésekből célszerű néhány megfigyelést és következtetést rögzítenünk. A szántóföldekre vonatkozó adatok csak az ún. város adománya földekre terjedhettek ki, tehát a pénzen vásárolt, Örökjogon bírt szántókra nem. Ugyancsak figyelmen kívül hagyhatták a város szűkebb értelemben vett határán kívüli szántókat is. Erre engednek következtetni az Összességükben viszonylag szerény adatok is. Ennek alapján viszont távolról sem teljes adatok feldolgozása nem célszerű, hisz az összeíráshoz időben közelálló adólajstromok adatai lényegesen teljesebbek és így megbízhatóbbak is. Ezért ezeket az adatsorokat az 1772-es összeírás elemzése során figyelmen kívül hagytuk.

20 Kétségtelen viszont, hogy ezen adatok alapján felmérhető, milyen arányú lehetett az őszi vetés és az ősszel be nem vetett területek aránya. A nagyon eltérő szövegezés arra is utal, hogy a szántóföldekre vonatkozó adatokat az összeíráshoz alkalomszerűen kapcsolhatták. A szövegezések mögötti bizonytalanságon túl erre enged következtetni az a tény is, hogy míg a többi rovat kizárólag a népmozgalom rögzítésére irányult, ez utóbbi a tizedszedés vagy az adóztatás célját szolgálhatta. Forráskritika és a feldolgozás módja • Tekintettel arra, hogy Kecskeméten csak a XIX. század középső harmadától állnak rendelkezésünkre egyre teljesebben az anyakönyvek, megkülönböztetett figyelmet érdemel minden olyan forrás, amely a korábbi évtizedek demográfiai mozgását érzékelteti. Miként az összeírás tartalmának ismertetéséből is kiderül, az 1772-es összeírás a demográfiai viszonyok legjelentősebb területeire enged bepillantást. Kétségtelen, hogy a város egészét átfogta az anyaggyűjtés. Bár a nyolc tized teljes anyaga maradéktalanul rendelkezé20 Rendelkezésünkre áll az 1707., az 1757. és az 1780. évi adóösszeírás alapján történt három feldolgozás, amelyek alapján a város lakóinak vagyoni — társadalmi megoszlását lényegesen differenciáltabban lehet bemutatni mint az itt található feljegyzések alapján.