Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét társadalma 1770 táján / 105–139. o.

106 Iványosi-Szabó Tibor dolgozás alapjául szolgáló összeírás a XVIII. század hetvenes éveinek az elejéről nyújt figyelemre méltóan részletes áttekintést Magyarország legnépesebb mezővárosának, Kecskemétnek társadalmi és demográfiai sajátosságairól. Ennek az összeírásnak a feldolgozása azért is rendkívül hasznos lehet, mivel a mezővárosi fejlődés újabb szeletének megismerésén át hozzájárulhat az igencsak hézagos várostörténeti feldolgozásokhoz is. Történettudományunknak ezen a területén nemcsak a viszonylag szegényes forrásanyag miatt találunk sok fehér foltot. Erről így vall e téma egyik legkiválóbb hazai művelője, Fügedi Erik: „A legfőbb ok a várostörténet iránti érdektelenség és a számszerű feldolgozástól, a velük járó rengeteg vesződségtől való irtózás volt. Ennek következtében várostörténetünket általános bizonytalanság jellemezte és jellemzi még ma is. A várostörténeti feldolgozások alkalmával idézett számok statisztikai egész helyett töredékekre épülnek, igen sokszor még az összehasonlíthatóság kérdésében is elemi hibákat vétenek."

4 Közismert, hogy nálunk a városi fejlődés jóval később indult meg, és lényegesen szerényebb keretek között ment végbe mint Európa nyugati részén. Ennek alapján joggal merül fel a kérdés, szükséges-e ezzel a témával behatóan foglalkozni, hiszen a politikai, a társadalmi és a gazdasági fejlődésünkön belül a városaink sohasem válhattak olyan meghatározóvá, mint a tőlünk nyugatabbra levők. Fügedi Eriknek ezzel kapcsolatosan ez a véleménye: „Ha ugyanis a magyar városok nem tudták ezt a szerepkört betölteni, akkor a magyarországi városok struktúrája eltért a nyugatiaktól. Márpedig ezeknek a strukturális eltéréseknek a felderítése egyedül csak a statisztikai módszer következetes alkalmazásával lehetséges. Csak a városok gazdasági életében felderíthető számszerű adatok vizsgálata fog tudni erre a kérdésre feleletet adni[. . ,]"

5 Tekintettel arra, hogy a magyar fejlődés ezen sajátosságainak vizsgálatára Erdei Ferenc is többek között éppen Kecskemétet tartotta érdemesnek,

6 indokolt, hogy a többi mezővárosnál lényegesen bőségesebb történelmi forrásait megfelelő módon kamatoztassuk. Kétségtelen, hogy ma már viszonylag sok feldolgozás érinti az alföldi mezővárosok fejlődésének egyes szakaszait. De Kecskemét kiváló monográfusa, Hornyik János csak 1711-ig gyűjtötte Össze az anyagot, s ezen belül olyan forrás nem található, amely a város demográfiai sajátosságaira vagy társadalmának struktúrájára vonatkozóan felhasználható lett volna. A több mint 120 évvel korábban készült munka egyébként sem elégíthetné ki már az ezirányú igényeket.

7 Mészáros László a közelmúltban dolgozta fel a város XVI. századi életét, de ebből kockázatos lenne a XVIII. század végének viszonyaira következtetni.

8 A szomszédos mezőváros, Nagykőrös fejlődéséről Majlát Jolán készített kiváló monográfiát, amelynek legtöbb megállapítása máig érvényes, 4 Fügedi Erik: A középkori várostörténetünk statisztikai forrásai. Történeti Statisztikai Közlemények, 1957. (T. évf.) 1. szám. 45—46. 5 Uo. 46. 6 Itt mindenekelőtt a Futóhomok és a Magyar város c. munkáira érdemes utalni. 7 Hornyik János: Kecskemét város történeti oklevéltárral. I—

IV. Kecskemét, 1860-1866. 8 Mészáros László: Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén. (In: Bács-Kiskun megye múltjából II. Kecskemét, 1979. 58—286.) Megfelelő források hiányában Ő sem vállalkozhatott arra, hogy az egyik legjelentősebb hódoltsági város társadalmi és demográfiai sajátosságait számszerűen is illusztrálja, ezért még a lélekszámra vonatkozóan is csak becslésekre volt kénytelen hagyatkozni.