Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Horváth Lajos: Adatok Wesselényi Ferenc nádor pecséthasználatához / 99–104. o.

100 Horváth Lajos czak pro irrito, et invigoroto, amnigue firmitate carente tarcza." Az utóiratban közli a nádor, hogy addig is, ameddig új nagypecsétnyomót csináltat, a „Missile" pecsétnyomóját fogja használni.

3 Pest-Pilis-Solt vármegye generális congregatiója Füleken 1664. január 16-án vette tudomásul, illetve hirdette ki a nádori levél tartalmát, olyan formán, hogy az október 13-a után ezekkel a pecsétekkel ellátott iratok érvénytelenek. A nádor-főispán levele világosan közli, hogy legutoljára Sztrecsény várában kiadmányozott iratokat nagypecsétje alatt. Mivel Pest-Pilis-Solt vármegye ezt a napot október 13-ra tette, más forrásból tudnia kellett, hogy az utolsó pecsételési nap ekkor volt.

4 Valóban szerencsétlen eset. A Wesselényi-féle rendi szervezkedés a kibontakozás szakaszába lépett, a török terjeszkedés tovább tart. Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró és Zrínyi Miklós horvát bán, „az ország oszlopai" 1663 szeptemberének elején szövetségre léptek egymással, ennek során jelentős esemény volt a Vatton (Vas vármegye) 1663. szeptember 9—16. között megtartott hadimustra. Sajnos, szeptember 25-én a török elfoglalja Érsekújvárt, október 18-án Nyitra vára a töröké lesz; november 2-án megadja magát Léva is a töröknek. A nádor október közepén Sztrecsény várában (Trencsény vármegye) tartózkodott, október 20-án Murány felé utaztában elveszti pecsét nyomóit. Murányt a nyugati országrésztől egyre inkább elvágja már a török terjeszkedés. Murányba október 21- vagy 22-én érkezik meg; nevezetes levelet küld innen október 29-én Zrínyi Miklóshoz. Több ok miatt 1663. december 16.— 1664. május 7. között Wesselényi nádori udvarával együtt a terncsénteplici kastélyban lakik, amely szemben van a stubnyai hévfurdŐvel, ahol magát gyógyíttatja. Az 1663—1664 fordulóján borotvaélen táncoló magyar politika és az elhanyatlott közbiztonság, valamint titkos szervezkedés közepette a nádor — az egyik kulcsember — elveszíti pecsétnyomóit. ,,Az utakat ellenőrzik, sokan felbontva kapják kézhez leveleiket, és kevesekről lehet biztonsággal tudni, hogy hova tartoznak."

5 A nádori pecsétek vizsgálata A nádor-főispán 1663. október 20-án elvesztett nagypecsétje tipáriuma minden bizonnyal nádorrá választása, 1655. március 15-e alkalmából készült, mellyel legutoljára 1663. október 13-án láttak el iratokat. . V 3 Pest megyei Levéltár, Intimata inutilia 1664. no. 3. — A peesétnyomók illetéktelen kézbe kerülésére nézve lásd Bertényi Iván: Szfragisztika. (In: A történelem segédtudományai. Szerk.: Kállay István) Bp., 1986. 178 — 179. 4 Borosy: i. m. I. 854. regeszta. 6 R. Várkonyi Ágnes: A rejtőzködő Murányi Vénus. Bp., 1987. passim. — Várkonyi Ágnes művelődéstörténetileg gazdagon megalapozott könyvében sajnálatos módon nem foglalkozott Wesselényi címerével és pecsétjeivel, pedig — mint látni fogjuk — az éppen általa felrajzolt gondolatok és művelődéstörténeti tények világába az általunk felkutatott szerény adatok is harmonikusan beleilleszthetők.