Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Halász Imre: Az önkényuralmi közigazgatás kiépülése Zala megyében, 1849–1854 / 87–129. o.

104 Halász Imre ten ismét egyesítették a közigazgatást a törvénykezéssel, létrehozva a vegyes szolgabírói járásokat, melyek a definitivum korában kezdték meg működésüket.) Az új rendszer másik fő jellemzője valamennyi szinten az egyszemélyi felelős vezetés megteremtése volt. A régi, vármegyei autonómiát megtestesítő, önkormányzati szervek és választott tisztviselőik helyére az abszolutizmus kinevezett hivatalnokokkal működő, az államhatalom helyi végrehajtó szerveivé alakított megyehatóságokat állított. Az 1849 őszén kiadott „ideiglenes közigazgatási rendezet" a megye vezetését cs. kir. kormánybiztosra bízta, hangsúlyozva ezzel a tisztviselő végrehajtó szerepét, kit ,,megyei főnök" címmel ruházott fel. A megyefőnök a kerületi főbiztosnak — főispánnak — volt alárendelve. Tőle kapta az utasításokat, neki tartozott felelősséggel.

85 A megyefőnök a régi vármegyeházába költözött be hivatalával és ott kezdte meg működését, egyelőre hivatalos címe előtt az „ideiglenes" jelzőt használva, amely 1850 elején tűnt el a megyefőnökhöz intézett iratokról. A megyefőnök a kapott utasításokat hivatali apparátusán keresztül továbbította a járási közigazgatás vezetőinek. A megyefőnök személyének kiválasztásakor több szempont érvényesült. Mindenekelőtt a politikai megbízhatóság volt a legfőbb kritérium, de megkívántatott az is, hogy legyen a megye viszonyait jól ismerő, lehetőleg megyebeli birtokos nemes, legyen tekintélye, és nem utolsósorban gyakorlata a közigazgatás terén. Bírja a német, valamint a helyi lakosság nyelvét Így került Zala megye élére az akkor 46 éves Bogyay Lajos birtokos nemes, ki 1847-ig Tapolca járási főszolgabíró volt. Az 1847. évi tisztújítás során Bogyay másodalispán szeretett volna lenni, és amikor ez nem sikerült, mert az ellenzéki párt aratott teljes győzelmet, visszavonult birtokára, lemondva valamennyi megyében viselt tisztségéről.

66 1848—49-ben nemzetőrtisztként a tapolcai járás nemzetőreit irányította, később őrnagyi rangot kapott.

67 Sajnos, semmilyen adat nincs arra nézve, hogyan került Bogyay Lajos személye előtérbe a megyefonöki kinevezésnél. Bogyay Lajos kinevezése után a közigazgatási feladatok ellátását az alábbi tisztikarral kezdte meg:

68 megyei titkár (titoknok): Boczkó Ferenc, kiadó: Bezerédy Gyula lajstromozó (levéltárnok): Könczöl Ferenc, főpénztáros: Orosz Ferenc, pénztárellenőr: Kovács Károly, számvevő: Nagy Sándor, számvevői díjnok: Nagy Sándor, számvevői díjnok: Voinik Ábel, mérnökök: Tóth Antal, Csepellyi József, első főorvos: Smalkovics Miklós, második főorvos: Takács János, megyei várnagy: Kovács Vendel, csendbiztos: Gergye János. A hivatal személyzetének listáját hat napidíjas írnok és egy hivatalszolga egészítette ki. 65 Manifestumok ; 201. 66 ZmL. IV. 1. a. Közgyűlési jegyzőkönyv, 1847. június 14. 67 Nóvák, 1906; 230. **ZmL. IV. 151. XVI. B. 1849-50. 986. Dienstes Tabelle.