Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Halász Imre: Az önkényuralmi közigazgatás kiépülése Zala megyében, 1849–1854 / 87–129. o.

A közigazgatás kiépülése Zala megyében 1849—1854 95 Carl Friedrich Kübeck báró, a birodalmi kamara egykori elnöke — és számos követője — a klasszikus értelemben vett bürokráciát tartotta az egyedül járható útnak. Szerintük — írja Sashegyi Oszkár — „a forradalom elnyelte a nemességet és magával rántotta a demokráciát; az ellenforradalmi kormányzatnak nem maradt más támasza, mint a hadsereg, a hivatalnoki kar és az egyház. Midőn 1851. áprilisában az uralkodó megalakította a kilenctagú birodalmi tanácsot, amelynek élére Kübeck báró került, ez a kérdés eldőlt. Kübeck báró — a minisztertanács akarata ellenére — győzelemre vitte elképzelését, az abszolutizmus rendszerét. Így a liberális miniszterek távozása idő kérdése volt csupán, ami 1851 első félévében meg is történt.

27 Az abszolutizmus rendszerének első mozzanataként Ferenc József 1851. augusztus 20-i legfelsőbb elhatározással eltörölte a miniszteri felelősséget, majd december 31-én kiadott pátensével eltörölte a birodalmi alkotmányt és szentesítette a birodalom kormányzásának új ,, alapél veit". Ferenc József ezzel hirdette meg az abszolutizmust birodalmában. Az 1851. december 31-én kelt pátens melléklete ,,Az ausztriai császári állam koronaországaibani organicus intézmények alapelvei" címmel részletesen meghatározta egy-egy „koronaország" belső felépítését, előrebocsátva, hogy ,,A régi hisztoriai és új czímek alatt az ausztriai császári állammal egyesített országok elválaszthatatlan létrészeit képezik az ausztriai császári örökös monarchiának." (1. pont)

28 (A közigazgatási egységek felépítésének tárgyalásánál a rendelkezés egyes szakaszaira visszatérünk.) Kormányzattörténeti szempontból a Bach-korszak három önálló periódusra oszlik:

29 a) a katonai kormányzat időszaka a rendszer elvileg az oktrojált alkotmányon nyugszik, de az itt kilátásba helyezett önkormányzati jogok bevezetését az ostromállapot fennállása lehetetlenné teszi. A fő cél a beolvasztás; a katonai és polgári kormányzat ez időben összefonódik. b) a provizórium korában még az olmützi alkotmány az elvi alap. Itt már szétválik a katonai és a polgári kormányzat, de még fennmarad az ostromállapot. Sashegyi Oszkár szerint ,,A rendszer ekkor tért le teljesen a történelmi alapokról, alakította ki a közigazgatás területi egységeit racionális alapon, s épített ki egy új polgári jellegű államapparátust, anélkül azonban, hogy az önkormányzati szervek létrehozására sor került volna."

30 c) a definitívum kora az abszolutizmust meghirdető alapelvekre épült „végleges rendszer". A Magyarország ideiglenes közigazgatásáról szóló rendeletet a megszálló erők parancsnoka 1849. október 24-én tette közzé „Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete" címmel.

31 '"Szabad, 1979; 439. ill. 442; és Sashegyi, 1965; 20-21. 28 Magyar Koronaországot Illető Országos Törvény- és Kormánylap. (1852-től Magyarországot Illető Országos Kormánylap; (A továbbiakban: MOKL.) 1852. 3—7. (Ismertetésére a közigazgatási szervezet kiépítésénél visszatérünk.) 29 Sashegyi, 1965; 28. 30 Uo. 31 Gyűjteménye a Magyarország számára kibocsátott Legfelsőbb Manifestumoknak és Szózatoknak. Buda, 1849. (A továbbiakban: Manijestumok) 180 — 204.