Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Halász Imre: Az önkényuralmi közigazgatás kiépülése Zala megyében, 1849–1854 / 87–129. o.

90 Halász Imre 1. táblázat A közigazgatás felépítésének vázlata Windisch-Grátz katonai kormányzata idején HADSEREG PARANCSNOKSÁG Politikai­igazgatási Osztály KERÜLETI KATO­NAI PARANCS­NOKSÁGOK MAGYAR KIRÁLYI IDEIGLENES POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS I elnök 1 biztossági és közadói csapattestek közegész­ségügy osztályok I közalapít­ványi egy­házi közok­tatási királyi/császári biztosok t főispánnál nagyobb, több megyére kiterjedő hatáskörrel) vár megyék Jelmagyarázat: alegységek e alispán választott I I szegődött tisztségviselők járási főbíró !( községi bírók [ j közvetlen alárendeltség, uta­sítási jog. különböző közigazgatási, szin­teken szükség esetén karha­talmi feladatokra igénybe vehető egységek, (utasítási jog nélkül, illetve karhatalmi ügyekben korlá­tozottan.) amelynek élén előbb báró Burits, majd gróf Castiglioni tábornok állt. 14 Az el­foglalt területeken a törvényhatóságok élére királyi biztosokat nevezett ki Windisch-Grátz, általában két megye élére egyet-egyet. A királyi biztosok a katonai kerület parancsnokától kapták a parancsokat és nekik jelentettek minden közigazgatási ügyben. A királyi biztosoknak kellett a közigazgatást mozgásba lendíteni, és a hadiállapotnak megfelelő módon irányítani. Szinte teljhatalommal ruházta fel őket Windisch-Grátz. Felügyeletük alá tartozott a területükön valamennyi hivatalnok, és valamennyi intézmény, melyben a Birodalom és a kincstár érdekelve volt. A törvényhatóságokat meg kellett tisztítaniuk a magúkat kompromittált elemektől, és be kellett indítaniuk a jogszolgáltatási intézmények működését. Ez idő alatt a főispánok nem gya­korolhatták jogaikat. Ugyancsak az ő feladatuk volt az adó beszedése is, me­lyet az eddigi gyakorlat szerint kellett elvégezniük. Minden politikai tárgyban 11 Uo. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents