Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Halász Imre: Az önkényuralmi közigazgatás kiépülése Zala megyében, 1849–1854 / 87–129. o.
90 Halász Imre 1. táblázat A közigazgatás felépítésének vázlata Windisch-Grátz katonai kormányzata idején HADSEREG PARANCSNOKSÁG Politikaiigazgatási Osztály KERÜLETI KATONAI PARANCSNOKSÁGOK MAGYAR KIRÁLYI IDEIGLENES POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS I elnök 1 biztossági és közadói csapattestek közegészségügy osztályok I közalapítványi egyházi közoktatási királyi/császári biztosok t főispánnál nagyobb, több megyére kiterjedő hatáskörrel) vár megyék Jelmagyarázat: alegységek e alispán választott I I szegődött tisztségviselők járási főbíró !( községi bírók [ j közvetlen alárendeltség, utasítási jog. különböző közigazgatási, szinteken szükség esetén karhatalmi feladatokra igénybe vehető egységek, (utasítási jog nélkül, illetve karhatalmi ügyekben korlátozottan.) amelynek élén előbb báró Burits, majd gróf Castiglioni tábornok állt. 14 Az elfoglalt területeken a törvényhatóságok élére királyi biztosokat nevezett ki Windisch-Grátz, általában két megye élére egyet-egyet. A királyi biztosok a katonai kerület parancsnokától kapták a parancsokat és nekik jelentettek minden közigazgatási ügyben. A királyi biztosoknak kellett a közigazgatást mozgásba lendíteni, és a hadiállapotnak megfelelő módon irányítani. Szinte teljhatalommal ruházta fel őket Windisch-Grátz. Felügyeletük alá tartozott a területükön valamennyi hivatalnok, és valamennyi intézmény, melyben a Birodalom és a kincstár érdekelve volt. A törvényhatóságokat meg kellett tisztítaniuk a magúkat kompromittált elemektől, és be kellett indítaniuk a jogszolgáltatási intézmények működését. Ez idő alatt a főispánok nem gyakorolhatták jogaikat. Ugyancsak az ő feladatuk volt az adó beszedése is, melyet az eddigi gyakorlat szerint kellett elvégezniük. Minden politikai tárgyban 11 Uo. 25.