Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Iványosi-Szabó Tibor: Hazai és idegen pénzek forgalma Kecskeméten, 1711–1790 / 57–86. o.

Pénzek forgalma Kecskeméten 1711—1790 73 17. Krajcár Az osztrák mintára készített különféle nagyságú krajcárveretek ezüst, majd réz váltópénzek a XVIII. században vidékünkön is általánossá váltak. A hétköznapok adásvételei során a leggyakrabban előforduló pénzek lettek. A század derekától kezdve az elszámolások és összesítések során is egyre gyakrabban krajcárban határozzák meg a rénes forintnál kisebb összeget. A különböző pénzrendszerek pénzeinek átszámolása távolról sem könnyű feladat. Ezek értékének meghatározása nem kis mértékben függött attól, milyen pénzt akartak adni nagyobb összegek kifizetése során egy bizonyos összeg fejében. Az aranyat, a tallért szívesebben fogadták, mint a viszonylag kevesebb nemesfémet tartalmazó aprópénzeket. Ebből adódóan is módosulhatott a krajcár és a dénár közötti értékarány. A hivatalos pénzérték-jegyzékek esetében az értékelések forint, krajcár és dénár értékekben történtek, amikoris 1 forint = 60 krajcár =100 dénár.

65 Ennek alapján 1 krajcár = 1,66 dénár, amely arányt a gyakorlatban gyakran 1 : 2 arányra módosították, és így részben a nyerészkedésre nyílt lehetőség, részben az értékesebb pénzek ázsióját tudták növelni. 18. Kurtagaras A különféle krajcárvereteket szívesen nevezték nálunk garasoknak. Az eltérő nagyságú és eltérő értékű krajcárokat, illetve garasokat a könnyebb megkülönböztetés érdekében már az előző században is különféle jelzőkkel látták el. A XVIII. században is fellelhető e szokás vidékünkön. A kongó garas, a kisgaras, a máriás garas és az öreggaras mellett fellelhető a kurtagaras elnevezés is. 1710-ben a római katolikus gondnok rögzítette: „Memóriáié! Adtam az summa pénzből Komáromi Istvánnak kölcsön 15 kurta garasokat és kilenc pénzeket. Attanak meg ő kegyelmek azon pénzből 8 kurta garast és 9 polturát, den. 1. Item 4 kurta garast, item 44 den. Item m(áriás garast) 2."

66 Bár ezen egyetlen feljegyzés őrzi Kecskeméten emlékét, itt többször is történik rá utalás, olvasata kétségtelen. Annál nehezebb értékét megállapítani és ennek alapján a garasveretek valamelyikével azonosítani. Tekintettel arra, hogy nem jelezték, a teljes kölcsönt visszatérítették-e, kisebb bizonytalanság mindenképpen fennáll. Bonyolítja az érték kiszámítását az a tény, hogy az utolsó feljegyzés: „Item m 2." kissé elkülönül, bár más bejegyzéshez még kevésbé illeszkedhet. Ennek alapján, ha teljesnek és pontosnak fogadjuk el a feljegyzést, egy kurta garas 43-44 dénár értékű lehetett, ha eltekintünk a két máriástól, akkor 21 dénár értékben fogadták el. Ez esetben a 10 krajcárost sejthetjük mögötte. Esetleges újabb adatok oszlathatják el e bizonytalanságot. 19. Lajos tallér Több más külföldi, főleg francia pénzek társaságában található Schusster János végrendeletében a Lajos tallér is. A 11 egész Lajos tallér értékét 24 rénes forintban és 56 krajcárban, a 8 darab 1/2 Lajos tallért 9 rénes forintban és 4 krajcárban határozták meg.

67 Ennek alapján az értéke 272 dénár volt, amely összeg meghaladja a legtöbb tallérveret értékét. 65 Bottló: i. m. 57. 66 1528 e) 1710. 4. köt. 67 1504 v) II. 1789.