Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Iványosi-Szabó Tibor: Hazai és idegen pénzek forgalma Kecskeméten, 1711–1790 / 57–86. o.
Pénzek forgalma Kecskeméten 1711 — 1790 69 a 30 dénár körüli értéket kapnánk meg. Ennek alapján joggal tételezhetjük fel, hogy a kongó garas ezen években is a tízpolturással (esetleg a 15 krajcárossal) lehetett azonos. 16. Körmöci arany Az egykori aranyforint elnevezése a XVIII. században már nem fordul elő, amit a korábbi századokban a magyar dukátra alkalmaztak. Ezekben az évtizedekben csak egyszerűen körmödnek, vagy körmöci aranynak nevezik Európa egyik legkiválóbb minőségű aranypénzét. Bár az aranybányáink fokozatos kimerülése miatt csekélyebb számban verik mint korábban, a magyar pénzgazdálkodás és részben a magyar függetlenség egyik jelképe maradt még ezekben az évtizedekben is. A Rákóczi szabadságharcot követő években a közbiztonság javulásával és a külkereskedelem bővülése révén az alföldi mezővárosok feljegyzéseiben egyre gyakoribb az aranyra, ezen belül leggyakrabban a körmöcire való utalás. Mivel a legkeresettebb, legmegbízhatóbb értékű pénz, a hivatalnokok különleges figyelmet fordítottak arra, hogy a város vezetőinek a legszükségesebb mennyiségben lehetőleg rendelkezésre álljon a kellő számú dukát. A körmöci aranyra történő név szerinti utalás azért is a leggyakoribb, mivel értéke általában magasabb volt a többi hasonló véretekénél. A 3. sz. táblázaton hozzávetőlegesen ötévenkénti időközökből idézünk egy-egy feljegyzést, amely a körmöci értékére, illetve értékének változására utal. Eszerint értékének alakulásában három szakaszt tudunk megkülönböztetni. A húszas évek végéig néhány kivételtől eltekintve 510 dénár értékben fogadták el. Az ezt követő közel félévszázados szakaszon belül ugyancsak ritka kivételtől eltekintve e vidéken is 504 dénár értékű volt. A hetvenes évek derekától az ázsiója fokozottan nőtt. 1729-ben az értékmódosulás néhány esetben a feljegyzésekben is nyomot hagyott. 1729. május 17-én a másodbíró az alábbiak kíséretében vette át az aranyat: „Szabó György korcsmáros úr által anticipative be hozott 17 aranyon (mivel annak utána lett devalvátiója) veszteséget kellett acceptálnom garas, dénár 12." Egy újabb feljegyzés az év június 20-án rögzült: Kubinyi famíliának Tatárszentgyörgy pusztára aukcióképpen felküldött pénzben (446 tallér, 4 garas) volt 94 körmöci arany, „mellyeket nem 15 máriásban, mint és percipiáltam Nagy Mihály úrtól, hanem mindeniket 2-2 poltura héjjával vették el, ezért a veszteség lett rajtok tall. 3, den. 24." 49 összegzésként elmondhatjuk, hogy a valutáris rendszer alapját képező arany a tárgyalt időszakon belül rendkívül stabilnak bizonyult. E tény valószínűleg kihatott a gazdasági élet több más területének kiegyensúlyozottabbá válására is. A XVIII. század folyamán is fellelhetők a tízes, az ötös, a dupla dukátok, bár elenyészően kisebb számban, mint a normál veretek. Ezek értéke súlyuk arányában változott, bár értékük és finomságuk nem követte a körmöciét. 50 Lényegesen nehezebb az aranynak a pénzforgalmon belüli nagyságrendjét érzékeltetni. Kétségtelen, hogy a mezővárosi lakosság gazdasági tevékenysége során folyamatosan jelen van ez az értékes, és leginkább megbízható 49 1510 a) 1729. 60., ül. 33. 50 Lajos, Huszár: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute. Bp. 1979. (Münzkatalog)
