Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - KRÓNIKA - P. Szigetváry Éva: Épülő Pest-Buda a századfordulón. (A Magyar Országos Levéltár időszaki kiállítása, 1986) / 307–320. o.

Krónika 317 Bánffy Dezső miniszterelnök és Ligeti Miklós szerződése az Anonymus szobor elkészítéséről Budapest, 1901. június 26. K26 - 1903 - XXXI - 1889 (j 6) 1897-ben Ferenc József tíz budapesti szobor elkészítésének költségeit vállalta. Megvalósításuk évtizedekig húzódott. Közülük a legszebb Ligeti Miklós Anonymus-emléke lett a Városligetben. (1903) A legkorábbi eredeti szövegben fennmaradt középkori krónikánk szerzőjének kiléte mindmáig vitás. Az is csak valószínű, hogy nem volt világi személy. Ligeti gondolatokba merülő, padon ülő szerzetesnek mintázta, akinek arcát rejtélyesen takarja a mélyen lehúzott kámzsa. Ligeti Miklós 40 ezer korona művészi tiszteletes vállalati díjért vállalta a szobor órcbeöntését. A szerződés meghatározta, hogy a szobor magassága a 3 m-t meg nem haladhatja meg, valamint azt is, hogy a talapzatnak pátyi kőből kell készülnie, a magasság pedig legfeljebb 5 m lehet. * Ligeti Miklós Anonymus szobra (Munkásmozgalmi Múzeum Fotóarchívuma) * Badnai Béla Pázmány szobrának agyagmintája K 26 - 1906 XXXIII * Széli Kálmán felterjesztésére Ferenc József hozzájárul a Pázmány szobor elhelyezéséhez Budapest, 1898. december 8. (VIII. Horváth Mihály tér) Pázmány Péter (Nagyvárad 1570 — Pozsony 1637) bíboros esztergomi érsek, a nagyszombati tudományegyetem alapítója elévülhetetlen érdeme az a szerep, amelyet a mai irodalmi nyelv megteremtésében játszott. Radnai Béla Pázmány Pétert a nagy hittérítőt ós egyházi szónokot, írót és politikust egykorú arcképének alapján mintázta, és arcban is, testtartásban is kitűnően jellemezte a magyar Cicerót. Álló helyzetben, hermelin galléros bíborosi palástban, alatta csipkés karingben örökítette meg. Bal kezében pásztorbotot tart, jobb kezét szónoki lendülettel előre nyújtja. Mozdulatával híven fejezi ki az ellenreformáció vezérének egyéniségét, harcoló, kemény és dacos jellemét érzókelti. A király elhatározásától számítva 18 évre volt szükség ahhoz, hogy Pázmány szobra a helyére kerüljön. Végre 1914. június 25-én szállították a carrarai fehér márvány szobrot az Apponyi térre. Felállítás után még hetekig lepel takarta Pázmány szobrát, mert az ünnepélyes leleplezést Szent István napjára tervezték. Az ünnepély azonban a háború miatt elmaradt, és minden külső pompa nélkül 1914. augusztus 19-én reggel a miniszterelnökség nevében Drasche-Lázár Alfréd miniszteri tanácsos megjelent a szobornál és átadta az emlékművet a főváros részéről megjelent Wilder Ödön dr. tanácsnoknak, aki azt a főváros nevében átvette. 1949 után a szobor a mai Horváth Mihály térre került. 13. tárló Szépművészeti Múzeum (XIV. Dózsa György út 41) Tervezte: Schikedanz Albert és Herzog Fülöp T 7 No. 1/b - 95 9*