Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Kiss Márton: A budai vár címeres emlékei / 247–265. o.
A budai vár címeres emlékei 263 szárnypár, a bal oldalin jobbjában négylevelű zöld lóherét tartó növekvő oroszlán. Takarók: kék-arany. 133 Ez a eímer figyelhető meg a Táncsics Mihály u. 7. sz. alatti épületen. A ház 1912-ben került Hatvany-Deutsch József tulajdonába, aki azt 1913-ban Behr Józseffel átépíttette. 134 Az átépítés során került a címer a kapu fölötti oromzat mezejébe. Űgy látszik Behr tudta (vagy megérezte), hogy sisakok a rangkoronán nem állhatnak, ezért a sisakokat a korona mögé helyezte. Ez sem jó megoldás, mert így a sisakok lebillentek volna a pajzsról. 135 A hibát persze nem Behr követte el; ő csak — ragaszkodva az eredeti, sisakos (rosszul szerkesztett) címerhez — megpróbálta azt korrigálni. I. Ferenc királytól kapott nemességet és címert 1802-ben Mócsy Károly orvos. 136 A negyedelt pajzs 1. és 4. ezüst mezejében zöld talajon vörös leples férfi áll; jobb kezében hármas füvet tart, bal kezével botjára támaszkodik, melyre zöld kígyó tekeredik; 137 a 2. és 3. kék mezőben hármas halmon három arany búzakalászt tartó levágott páncélos kar könyököl. A pajzsra helyezett rostélysisak koronáján két kiterjesztett fekete sasszárny között kivont kardot tartó páncélos kar könyököl. Foszlányok: jobbról vörös-ezüst, balról kékarany. A címer színjelölés nélküli, de alakjában pontos mása fedezhető fel az Országház u. 10. sz. alatti ház kapuja fölötti timpanon mezejében. A házat Mócsy 1781-ben vette meg. 138 ő alakíttatta ki a copf homlokzatot, melyre családi jelvényét is kifaragtatta. 139 A címer több szempontból is érdekes. Egyrészt a bemutatott címerek közül az egyetlen olyan jelvény, amely nem főrangú családé. Másrészt — talán a Batthyány címert kivéve — az összes címer közül ez került legrégebben a mai helyére. Harmadrészt — a többivel ellentétben — ez nem az utolsó háztulajdonos címere, bár ebben közrejátszott az is, hogy Mócsy és örökösei után olyan személyek voltak a ház tulajdonosai, akik nem voltak nemesek. 140 A családi címer nemcsak tulajdonost jelölhet. Valamely történeti személy címere díszként rákerülhet a róla készült szoborra is, mint pl. Hunyadi János szobra esetén. A szobor felállításának előzménye az az 1897. szeptember 25-i királyi leirat volt, melyben Ferenc József kinyilvánította azt a szándékát, hogy tíz (neves történeti személyiségről készülő') szobrot akar Budapestnek adományozni. 141 A Hunyadit ábrázoló szobrot 1903. november 24-én állították fel, a Hunyadi János út Halászbástya alatti kanyarulatában, 142 ahol ma is áll. 133 Kempelen Béla: Magyar nemesi családkönyv. I. kötet II. füzet Bp. 1927. 149. 134 Bp. műemlékei I. 492. 135 Heraldikusok által támasztott, bár a gyakorlatban nem mindig megvalósuló feltétel, hogy a címereket úgy kell ábrázolni ahogy a valóságban kinéztek, ill. kinézhettek. A sisakok pedig csak úgy állhattak meg biztosan a pajzson, ha a pajzs peremére helyezve annak közepét egy kicsit elfeledték. 13& Illésy — Pettkó: i. m. 145. 137 Aszklepiosznak, a gyógyítás görög istenének a szimbóluma, mely a címernyerő foglalkozására utal; így tehát a címer beszélő címernek tekinthető. 138 1790. V. 20-án eladta gr. Cziráky Lászlónónak, de még az év decemberében csere útján visszaszerezte. 139 Bp. műemlékei I. 399. 140 Kovács — Bánrévy: i. m. 141 Bp. műemlékei I. 669. 142 Uo.
