Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Kiss Márton: A budai vár címeres emlékei / 247–265. o.

A budai vár címeres emlékei 261 Szintén kiváló férfiakat adott az országnak a Széchenyi család. Elég, ha a múzeumalapító Széchenyi Ferencre és fiára Széchenyi Istvánra, a „legnagyobb magyar"-ra gondolunk. A család első jeles tagja a hosszú életű esztergomi érsek, Széchenyi György (1592—1695). Az ő testvére volt Lőrinc, akitől aztán a család eredt. Lőrinc fia, György révén emelkedett a család a főrangúak közé. 1687-ben vitézségéért Szentgyörgy, Egervár és Pölöske kapitányává nevezték ki; 1696-ban ezen várak örökös kapitánya lett. Érdemeiért 1697-ben I. Lipót grófi rangra emelte, s címerrel adományozta meg.

114 A címer leírása: vörössel és kékkel negyedelt pajzs, ovális, ötlombos arany koronájú boglárpajzzsal, melynek kék mezejében zöld hármas halom középsőjén álló, kiterjesztett szárnyú ezüst galamb a csőrében zöld koszorút tart. Az ovális nagypajzs 1. és 4. vörös mezejében zöld hármas halom középsőjéből kiemelkedő ezüst kettőskereszt, a 2. és 3. kék mezőben zöld halmon álló ötlombos arany korona felett a mező jobb oldali sarkából előtűnő arany nap felé repülő, természetes színű sas.

115 Nagy Iván

116 és Kempelen Béla

117 szerint a címerhez devise is tartozik, melynek szövege: ,,Si Deus pro nobis, quis contra nos", de ez az eredetin nem szerepel. A várban fellelhető három Széchenyi címer közül az Űri utca 52. sz. házon

118 levő, két apró eltérést leszámítva, pontos mása a címereslevélben szereplő eredetinek. Az egyik eltérés a boglárpajzson figyelhető meg: a galamb nem hármas, hanem csak egyes halmon áll. A másik, a pajzs 1. és 4. mezejében van, ahol a hármas halom középsőjére korona került. A címer színjelölése roszszul látható, de pontos. A századforduló táján került a Széchenyi család birtokába az Űri utca 8. sz. alatti ház. A háznak 1898-ban még Geller József a tulajdonosa,

119 de 1903-ban már gr. Széchenyi Gyula megbízásából építették át. Hauszmann Alajos tervei alapján az épület homlokzatát neogótikussá alakították.

120 Ehhez illeszkedik stílusában a kapu fölött elhelyezett címer háromszögletű pajzsa, melyet kilenc ágú grófi rangkorona fed.

121 Ezen a címeren szintén korona került az 1. és 4. mezőben a kettőskereszt tövébe, sőt a boglárpajzsba is, viszont elmaradt a halom a 2. és 3. mezőből, így az ezekben szereplő korona lebegővé vált. A színjelölés hűen adja vissza az eredeti címer színeit. Leginkább a Dísz tér 16. sz. alatti ház homlokzatán található Széchenyi címer tér el az eredetitől. Megváltoztatva ábrázolja a boglárpajzs alakját; melynek mezejében a galamb nem jobbra néz, hanem balra, s nem hármas halmon, hanem egyes halomra tett koronán áll. Szintén korona került a megváltoztatott alakú nagypajzs 1. és 4. mezejében a kettőskereszt tövébe; s a 2. és 3. mező koronája ugyancsak lebeg. A pajzs alatti lebegő szalagon a Nagy Iván és Kempelen által leírt jelmondat olvasható. A három vári Széchenyi címer remek bizonyítéka annak a Bertényi 114 A grófi diploma címerét közli Bertényi: i. m. 58. p. 59. ábra 115 Uo. 57. 116 Nagy Jván: i. m. X. 521. 117 Kempelen Béla: Magyar főrangú családok Bp. 1931. 220. 118 Az utolsó tulajdonos gr. Széchenyi Viktorné volt. A ház 1907 után került a Széchenyiek birtokába, ugyanis 1907-ben még özv. gr. Hunyady Lászlóné és gr. Hunyady Ferenc voltak a tulajdonosok — Kovács—Bánrévy: i. m. 119 Kovács—Bánrévy: i. m. 120 Bp. műemlékei I. 529. 121 A grófi rangkorona az eredeti címeren még nem szerepelhetett, mert csak a XVIII. sz. folyamán terjedt el hazánkban.