Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Kiss Márton: A budai vár címeres emlékei / 247–265. o.
A budai vár címeres emlékei 249 Trónra kerülve azonban foci mer ként (állam címerként) a kettőskeresztes címert használták. 14 Magánjogi jellegű, kisebb és titkos pecsétjeikről azonban ez hiányzik; címerük itt az egyesített két családi címer (vágások, liliomok). 15 Ilyen címerből kettő is került a kollégiumra. Balról a harmadik: háromszögű hasított pajzs, melynek jobb mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, a bal oldali kék mezejében pedig az Anjouk liliomai láthatók (1-2-2-2-2-1). 16 Az Országház utcai homlokzat egyetlen címere, a másik Anjou címer. Torzult, 17 hasított reneszánsz pajzs, amelynek jobb mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, a bal oldali vörös mezejében az Anjouk liliomai láthatók (1-2-1-2). A reneszánsz pajzs alkalmazása hiba és a bal oldali mező színjelölése rossz. A Szentháromság tér keleti oldalán áll egyik legismertebb, „legnépszerűbb" műemlékünk a Nagyboldogasszony templom, ismertebb nevén a Mátyás-templom. A XIII. sz. közepén épült, s a századok folyamán mindvégig Buda város első egyháza volt. Fénykorát Zsigmond és Mátyás uralkodása alatt élte. Folyamatos építkezések után a déli torony 1470-es újjáépítésével érte el középkori végső formáját. A várost sújtó szerencsétlenségek (török uralom, az 1686-os ostrommal járó károk, az 1723-as tűzvész) a templomot sem kímélték. 1773-ig, a rend feloszlatásáig a jezsuiták birtokolták, s Ők gondoskodtak mindig az újjáépítéséről. A templom mai alakját az 1874 — 96 közötti, Schulek-féle átalakítás után nyerte el. 18 A Mátyás-torony (déli torony) harmadik emeleti, dél-nyugati ablakába van befalazva 1470. évi országcímerünk. Negyedelt pajzs boglárpajzzsal, amelyben ágon álló, jobbra forduló, csőrében gyűrűt tartó holló, a pajzs bal felső sarkában lebegő hat ágú csillag és félhold látható. 19 A nagy pajzs első mezejében a vágások (7); második mezejében a kettőskereszt; harmadik mezejében Dalmácia címere, a három koronás oroszlánfő (2-1); 20 a negyedik mezőben pedig a cseh oroszlán figyelhető meg. 21 ' A címeren színjelölés nincs. A pajzsot zárt korona fedi, 22 e fölött pedig lebegő szalagon az évszám olvas14 Dőry:i. m. 22. 15 Dőry: i. m. 22. — Kumorovitz: i. m. 21. 16 A harmadik és az ötödik sorban a két liliom egy plusz két félből tevődik össze. 17 A pajzs jobb oldalán a lándzsa részére kiképzett bemélyedés íveltebb, mint a bal oldalon. 18 Magyarország műemléki topográfiája 4. Budapest műemlékei I. köt. (Szerk.: Pogány Frigyes) Bp. 1955. 431 — 458. (a továbbiakban: Bp. műemlékei I.) 19 A Hunyadiak családi címere 20 A tartományok címerei közül először kerül az országos címerekbe, már Zsigmond 1405-ös és Mátyás 1464-es kettős pecsétjein is előfordul. Gsánki Dezső: Az új magyar és ún. közös címerekről. Bp. 1916. 27. -' 1469. május 3-án a cseh katolikus rendek Mátyást Olmützben cseh királlyá választották, így tehát mégesak nem is igénycímerkónt, hanem teljesen jogszerűen vette fel címerébe. 22 Arra nézve, hogy a korona mikor jelenik meg országos címereink pajzsán, megoszlik heraldikusaink véleménye. Néhány példa erre: Áldásy szerint a leveles korona I. Ulászló idejében; a szentkorona II. Mátyás alatt fordul elő először s ez utóbbi Mária Terézia óta hasonlít erre a leginkább. (Áldásy Antal: Címertan Bp. 1923. 63.). Bárczay szerint a leveles korona az ország rendjeinek 1385. évi pecsétjén; a zárt, pántos korona I. Mátyás 1470. évi pecsétjén; a szentkorona II. Mátyás 1608. évi koronázási érmén jelenik meg először; Mária Terézia idejétől kezdve pedig a szentkorona elválaszthatatlan része az ország címerének (i. m. 395.). Csánki szerint a nyílt, leveles korona V. László pecsétjein; a zártkorona I. Mátyás 1464. évi pecsétjén tűnik fel először. A szentkorona megjelenése, ill. rendszeressé válása az Ő megítélése szerint is II. Mátyás, ül. Mária Terézia uralkodására esik (i. m. 35.) Bertényi szerint: „Címerünk pajzsa fölé s XIV. sz. óta helyeztek nyílt, leveles koronát. Ez egyre gyakrabban szerepelt, majd — először Zsigmond király
