Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Kiss Márton: A budai vár címeres emlékei / 247–265. o.

KISS MÁRTON A BUDAI VÁR CÍMERES EMLÉKEI Napjainkban Európa-szerte egyre fokozódóbb érdeklődés nyilvánul meg a címerek iránt. A heraldika reneszánsza hazánkat sem kerülte el. Ez az érdeklődés Magyarországon kisebb mértékben az új testületi címerek, nagyobbrészt a régebbi korok címerei iránt nyilvánul meg. Ez utóbbiak számos formában maradtak ránk, amelyek közül most a budai várban levő műemléki épületeken, szobrokon látható címereket szeretnénk bemutatni. A címerbirtokosokat alapul véve a címerek három fő csoportba sorolhatók: állami vagy országos, testületi, valamint családi címerek. Ezen típusok mindegyike megtalálható a várban. Mivel a címerek mindenkor birtokosaik tulajdonát jelölték, illetve díszítették, ezért az első két csoportba tartozó címerek régi középületeinken, az utóbbiba tartozók pedig a vár régi magánházain fordulnak elő. A várnegyed épületein levő címerek bemutatása kétféleképpen történhet. Az egyik; a címereknek — a terület bizonyos értelemben vett zártságát felhasználva — adott kezdőpontból (északi vagy déli) kiindulva, a házak sorrendjében történő leírása. Egy-egy, a várban található épületen azonban több, különböző korból származó címer is előfordul, ezért ez a módszer ,,heraldikai ugrálást" eredményezne, ami különösen az első két csoport esetében lenne zavaró. Mivel ez a dolgozat címertani, s nem topográfiai munka, ezért az első két csoport címereit a kevésbé zavaró, kronologikus sorrendben ismertetem. Királyi, országos és tartományi címerek A Szentháromság tér, Országház utca, Fortuna utca és Hess András tér által határolt épülettömb — a palotakomplexumot nem számítva — a vár legnagyobb épülettömbje. Helyén már a XVIII. században is hatalmas épület állott, mely katonai kórház céljára szolgált, majd 1777-ben a Budára költöző egyetem kapta meg,

1 a XIX. században pedig pénzügyi hivataloknak adott otthont

2

. Ezt az épületet 1901-ben lebontották s helyére építették — 1901 és 1904 között, Fellner Sándor tervei alapján — a Pénzügyminisztérium új palotáját.

3 Az épületben ma az Űj Magyar Központi Levéltár, a Műszaki Könyv 1 Nagy Lajos: A budai vár topográfiája a XVII. sz. végén. (In: Tanulmányok Budapest Múltjából XVIII.) Bp. 1971. 86. 2 Budapest enciklopédia. (Főszerk. Tóth Endrém) Bp. 1981. 129. fa továbbiakban: Bp. enciklopédia) 3 1900: XXXIV. te. 1. § b. pontja (Magyar Törvénytár 1900. évi kötet, 230.) — Emléktábla az épület előcsarnokában.