Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Trócsányi Zsolt: Reformok előtt : a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicia és a Hofcommission, illetve Hofdeputation in Transylvanicis, Banaticis et Illyricis (1745–1751) / 189–245. o.

242 Trócsányi Zsolt A többi, itt megfordult kincstári vonatkozású ügyek már inkább egyediek (Köleséri Sámuel hagyatékának második évtizede nyitott ügye, a fiscus alperességének elvi kérdései). Nem tarthatjuk kizártnak azt sem, hogy 1749 előtt az Udvari Kancellária fokozottan a maga számára tartotta fenn az expeditiót erdélyi ügyekben, s így a Kancellária iratanyagában hiába keressük ennek nyomát — akkortól pedig a Hofdeputation expeditiójában találhatók ezek (illetve ott, ahová onnan került tovább). 13. Vegyes ügyek Mint minden hatósági ügyintézésnél, a Hofcommission-Hofdeputation, illetve az erdélyi konferencia esetében is vannak végül sehová sem kategorizálható ügyek; szerencsére csak néhány ós valójában nem nagysúlyú (a belényesi uradalom és a Bánffy-család határvitája érchegységi területeken stb.). Összegzés Kíséreljük meg röviden összegezni azt, amit a Hofcommission, illetve Hofdeputation in Transylvanicis, Banaticis et Illyricis, illetve a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis hatásköréről, illetve annak vizsgálata kapcsán a Habsburg-Birodalom vezető elitjének erdélyi politikájáról elmondottunk Ez a politika éppen legfontosabb részeiben alapvetően külpolitikai meghatározottságú. Nem is annyira az Angliától való függést kell figyelembe vennie a Habsburg vezető elitnek (vagy ez a függés nem érzékelhető közvetlenül), hanem a másik szövetségesnek, az Orosz Birodalomnak való kiszolgáltatottságot. Az orosz szövetséges tudniillik védelmébe kívánja venni a Birodalom göröghitű népességét (akár a karlócai érseken át, akár közvetlenül) — a vele egyházi vonalon szembeállítható unitus egyházszervezet pedig zavarosan funkcionál, s ezek a zavarok a Vatikánnak adnak alkalmat a beavatkozásra. A göröghitűek miatt (ha török alattvalók) a Portával is szembe lehet kerülni (bár a megsértett török alattvaló is orosz védelmet keres a cár szövetségese ellen). A porosz fenyegetés kevésbé érződik közvetlenül — hála annak, hogy a protestánsokkal szembeni ellenreformációs nyomás lefékeződött. Mindez elsősorban a vallásügyekben érzékelhető Erdély vonatkozásában; ezért is van ezeknek (elsősorban a göröghitűek vallásügyeinek) akkora súlya az 1750-es évek Erdélyében, és ezért is érzékelhető éppen a valláspolitikában annyi új elem ezekben az években, ahogy ezeket igyekeztünk megmutatni: a kérdés fokozott felelősséggel kezelése, illetve kezeltetése a kormányhatóságokkal, a meggyőzés módszerének előterébe kerülése (legalábbis az elviekben), differenciált módszerek, csak fokozatosan érvényesíthető szigor az igazgatási intézkedésekben — sőt vallás és politika elvi különválasztása is (igaz, utána azonnali meghátrálással). De tulajdonképpen a Birodalom fő politikai helyzete határozza meg a Habsburg vezető elit politikáját másutt is, ahol tudniillik nem lapos rutinpolitikáról van szó. A Birodalom pénzügyi gyengesége, egy erős, tekintélyt parancsoló hadsereg fenntartására való képtelensége teszi szükségessé az adóreformot, mint egyedül üdvözítőnek hitt megoldást. E tanulmányunkban az adóreformmal magával nem foglalkozunk (ezt egy újabb dolgozatunk tómá-