Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Trócsányi Zsolt: Reformok előtt : a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicia és a Hofcommission, illetve Hofdeputation in Transylvanicis, Banaticis et Illyricis (1745–1751) / 189–245. o.
240 Trócsányi Zsolt dolog érdemi része el is tűnik a szemünk elől, mert ezek hiányoznak az 1748. május 28-i Konferenz-ülésnek a kérdést tárgyaló anyagából, így nem állapítható meg, hogy a Kancellária, illetve a Hofdeputation és a Konferenz tulajdonképpen mit fogadott el, s mihez járult hozzá a királynő. A polgár-, illetve lakhatási jog körüli csatákban mutatkozó tendenciák azonban már 1747 januárjára világosan kirajzolódtak. 10. A pénzforgalom ügye A pénzforgalom hiánya évtizedes panasza az erdélyi rendeknek olyankor, amikor az adó összegének csökkentését próbálják elérni. Ezzel az üggyel az 1750. november 23-i Konferenz-ülés foglalkozik. Ott (hosszadalmas előkészítés után) a kérdés arra zsugorodik, hogy lehetséges-e az Erdélyben állomásozó katonaság számára legalább az alsóneműt ott beszereztetni. Ehhez Mária Terézia hozzá is járul. Az egyenruhaposztóról azonban már nem lehet szó; azt a Birodalom összes ezredei a bécsi raktáraktól kapják. 121 A központi kormányzat iparpolitikai koncepciója a mesteremberek (köztük külföldi betelepedők) városi-mezővárosi letelepedésének és polgárjog-szerzésének előmozdításában merül ki. A Teleki László és Dobosi Sámuel nevéhez fűződő 1751 tavaszán kidolgozott rendi gazdaságpolitikai tervezet 122 valódi értéke így mérhető le — igaz, azt elsősorban maga az erdélyi rendek értetlensége buktatta meg. Az a gondolat, hogy Erdély pénzforgalmát, végsősoron adózóképességét mezőgazdaság- és iparfejlesztő politikával kell megerősíteni, 1750-tájt még túl korai volt Erdélyben rendi konzervativizmus és bizonyos reformokra már hajló, de a bajok fő okát még az adórendszer és adóigazgatás gyengeségében kereső központi kormányzat számára egyaránt. 11. Egészségügyi igazgatás Ennek a kérdéskörnek egyetlen problémájával foglalkozott több ízben is a Hofcommission (1747. január 3., 5., 9., 24-25.) és a Konferenz (1747. február 25., 1748. május 28.): a vesztegzár-rendszer felügyeletével. Az tudniillik az erdélyi főhadiparancsnokságra volt bízva, azon az alapon (évekkel a Staatskanzlei megalakulása után), hogy a Habsburg—török kapcsolatok a katonaságra tartoznak. Ebből óhatatlan súrlódások adódtak Erdélyben katonai szervek és civilek között — s egyben az erdélyi rendek azt is sérelmezték, hogy a vesztegzár-hivatalnoki posztokat nem ők töltik be. 12. Kincstári ügyek Jeleztük: a Hofcommission a Subdelegatio (Commission) Neoacquistica helyébe lépett; az pedig katonai-kincstári vegyes szerv volt. Az új bizottság is elsősorban kincstári szakemberekre épült. így azt várhatnánk, hogy Er121 Uo. 1750:312. 122 Lásd erre nézve szerző „Rendi gazdaságpolitikai tervezetek Erdélyben" c. tanulmányát (Történelmi Szemle 1981. 2. sz.).