Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Trócsányi Zsolt: Reformok előtt : a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicia és a Hofcommission, illetve Hofdeputation in Transylvanicis, Banaticis et Illyricis (1745–1751) / 189–245. o.

234 Trócsányi Zsolt a katonaszökevények és támogatóik elleni törvényeké. Az ügy 1748-ban

102 került a Hofdeputation elé azok után, hogy a Haditanács sorozatosan sürgette az Erdélyi Udvari Kancelláriától az ottani újoncozás akadályainak elhárítását és a katonaszökevények rejtegetésének megakadályozását. Mária Terézia az Erdélyi Udvari Kancellária útján három rescriptumot is küldött az ügyben a Guberniumnak (1747. október 26., december 29., és 1748. február 14.), az erdélyi főhadiparancsnokság azonban már közben azt jelentette — mint ezt a Haditanács 1748. február 3-án közölte a Hofdeputation-nal, az pedig a Kancelláriát tájékoztatta erről —, hogy ezeknek nincs eredménye, azért sem, mert egyes törvényhatósági tisztek azt válaszolják a Guberniumnak a rescriptumok nyomán kiadott rendeleteire, hogy Erdélyben nincs tételes törvény a katonaszökevények rejtegetői ellen. A Kancellária és a Hofdeputation jónak látta közös ülést tartani, s onnan azzal az előterjesztéssel élni, hogy a királynő szólítsa fel a rendeket: hozzanak törvényt a következő országgyűlésen a katonaszökevények, illetve azok támogatói, rejtegetői ellen.

103 Innen kezdve az ügy Hofdeputation-i, illetve Konferenz-i tárgyalásának nincs nyoma, de az 1748-as koraőszi országgyűlés (szeptember 30-i feliratának tanúsága szerint) valóban foglalkozott ilyen törvény alkotásával. Előzőleg eredménytelen vitát folytatott az országgyűlés királyi biztosával: a rendek tudniillik poena arbitraria (a bíró jótetszésére bízott büntetés) helyett meghatározott, bárki számára előre ismerhető büntetést kívántak a törvénybe belevenni, és a büntetés kitöltését is a törvények szerint kívánták. A megfogalmazott törvénycikkek a Kancellária elé kerültek; annak nem volt kifogása ellenük. A Hofdeputation a Haditanács útján arról kívánt tájékozódni, hogy e törvények megegyeznek-e a Birodalom más országainak és tartományainak jogszabályaival. A Konferenz 1749. január 8-án megjegyzés nélkül fogadta el a törvényjavaslatokat. Mária Terézia döntése: „piacet".

104 Katonatiszti szállások, illetve kaszárnyák építésének ügyeivel is foglalkozott a Hofcommission, illetve Hofdeputation és a Konferenz. A Hofcommission 1747 január eleji háromnapos ülésén vitatták meg a rendek 1746 júniusi feliratának a tiszti kvártélyokra vonatkozó pontját. A rendek azon az állásponton voltak, hogy a magyarországi mértéket kell alkalmazni ebben (az ezredesnek magának 3 szoba jár, továbbá 2 családjának, az alezredesnek és őrnagynak 3+1 szoba, a századosnak 2 + 1, a hadnagynak, zászlósnak 1+1, ezenkívül mindenkinek kamra, konyha és a regulamentum szerinti istálló). A Kancellária egyetértett ezzel, megjegyezve, hogy helyes volna, ha a Haditanács közölné vele a katonatiszti szállások építésének szabályzatát (ő majd a Guberniumhoz továbbítaná ezt). A Hofcommission csak annyit tett ehhez hozzá: minthogy a kaszárnya- és kvártélyépítések mindenütt az ország javát szolgálják, jó anyagból, szilárdan, a regulamentum szerint építendők — a regulamentum egyébként ki van adva nyomtatásban, Erdélyben is van belőle.

105 A rendek az 1747 júniusában záruló országgyűlésen bizottságot küldtek ki a katonatiszti szállások építése ügyében. Ez tervezetet is dolgozott ki, szólva benne arról, hogy mely helységeknek kell törzs- vagy főtiszteket tartani, és melyeknek más tiszteket. A magyarországi mintára hivatkozva ők is lehet102 A terminus post quem: 1748. február 14. 103 A (keltezetlen) közös előterjesztés: uo. 1748:185. 101 Uo. 1749:27. 106 Uo. 1747:43.