Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Trócsányi Zsolt: Reformok előtt : a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicia és a Hofcommission, illetve Hofdeputation in Transylvanicis, Banaticis et Illyricis (1745–1751) / 189–245. o.

232 Trócsányi Zsolt 49 szavazattal. A reformátusok első jelöltje Teleki László (86 szavazat); jóval kevesebb szavazatot kapott a másik kettő, Dániel István (41-et) és Bethlen Imre (30-at). A Kancellária, a Ministerialkonferenz 1751. július 14-i és 17-i kétnapos ülésén tett előterjesztésében, emlékeztetett rá, hogy a nagytekintélyű öreg ítélőmester neve már szóba került a királyi tábla Lázár János előléptetésével megüresedett elnöki tisztének betöltésénél is, akkor azonban a reformátusok panaszt tettek, hogy kirekesztik őket a főtisztségekből, s így jobbnak látszott reformátust kinevezni oda azzal, hogy Henterre legyen tekintet a tartományi kancellári jelölésnél. A Kancellária hangsúlyozta Henter szolgálatait, jártasságát Erdély jogában és közigazgatásában, magas korát is és végül azt, hogy az 1749 —50-ben az adórendszer kidolgozására Bécsbe érkezett összes küldött-társai már consolatiót kaptak az uralkodótól. A Konferenz is őt javasolta. Mária Terézia azonban általában felfüggesztette döntését a tisztségre tett javaslatokról a folyó országgyűlésről veendő jelentésig.

99 A dolog mögött Henterre az 1751 februári országgyűlési felirat „illetlensége" miatti neheztelése állt. Henter kinevezésére már a tárgyalt korszak határán túl került sor. 4. Kormányhatóságok működésének szabályozása A Ministerialkonferenz a korábbi időszakokban sűrűbben foglalkozott országos hatóságok működésének szabályozásaival (instructióikkal). 1746 és 1751 között erre csak részletkérdésekben került sor (esetleg éles vitákkal a központi kormányzat és a rendek között) — vagy csak utalást találunk rá, hogy egy instructio kidolgozása folyik (a kancellária jelenti be a Hofcommission 1746. október 31-i ülésén, hogy Mária Teréziának Kollowrathoz küldött Handbillet-je értelmében akkor foglalkozik instructio ja kimunkálásával).

100 Olyan súlyú vitákra, mint a korábbi kb. egy évtizedben, nem került sor, úgyhogy a kérdés részletes elemzésétől eltekinthetünk. 5. Törvényhatóságok ügyei A központi kormányszervek ezúttal is rutin-ügyeket láttak el: előterjesztéseket tettek törvényhatósági főtisztségekre, törvényhatósági tisztek fizetésének kérdésével foglalkoztak, a főtisztek instructiójának évek óta húzódó ügyével vesződtek. Ami új volt ebben a kérdéskörben, az éppen egy jelentéktelen törvényhatóság ügye: Zaránd megye III. Károly 1732-es [!] resolutiójávai Erdélynek jutott része (a halmágyi és a brádi kerület) megyévé szervezése. 6. Az országgyűlések ügyei Hasonlóan nem volt súlya (nagyobb távlatban véve) olyan, a Hofcommission, illetve Hofdeputation és a Konferenz elé került ügyeknek, mint az országgyűlés helye, ideje, bezárása, költségei (beleértve a törvényhatósági főtisztek országgyűlési napidíjának ügyét); olyan kérdéseknek sem, hogy vajon lehet-e helyettes országgyűlési elnök alatt pereket tárgyalni? 99 Uo. 1751:369. 100 Uo. 1745 [!]:319.