Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Pederin, Ivan: A Velencei Köztársaság és Magyarország szövetsége a török elleni harcban / 131–136. o.

Velence és Magyarország szövetsége a török elleni harcban 133 pénz, hogy a velencei kamarások bizonyos összegeket olykor értéktárgyakban fizettek ki. Egyszer a dogé a magyar királynak még fűszereket is adott 250 dukát értékben. A gazdasági segítség a magyar csapatok fenntartására szolgált, s e csapatokban sok horvát is védelmezte a dalmáciai és horvátországi erősségeket: Clissát és Scardonát. A hatékony velencei segítség miatt a törökök ezeket az erősségeket ebben az időben nem tudták bevenni. * A dogé Magyarországgal való diplomáciai levelezése másolatban a Zárai Történeti Levéltár (Historijski Arhiv Zadar) Litterae ducáles et terminationes állagában található egy bekötött másolati könyvben, amely mindkét oldalán teleírt hártyalapokból áll. Gótikus és később humanista írással, tintával írták. A dogé leveleit, amelyeket a comeshez és a kapitányhoz küldött, az utódok emlékeztetése céljából másolták le, az eredetieket pedig visszaküldték a dogénak annak jelölésére, hogy a benne foglaltakat tudomásul vették. A Velence és Magyarország közötti összeköttetésről szóló levelek fogalmazványai szintén a Zárai Történeti Levéltárban, mégpedig a Ljubic-hagyatékhaii (12/X) találhatók. Néhány nyugta a befolyt összegekről eredetiben, pecséttel együtt megmaradt. Mind a dogé levelei, mind ez utóbbiak eleddig ismeretlenek voltak. A Ljubic-hagyatékban megtaláltam a Bajazid szultán és Velence közötti békekötés fordítását is (III.2.15). A szerződést Giacomo de Ariminio tolmács fordította. Olyan jelentős oklevelekről van tehát szó, amelyek a Balkán és a Duna-medence, valamint a velencei kereskedelem története számára meghatározóak. 1501. május 13. után II. Ulászló magyar király és Velence között kötött szerződés fogalmazványa Magyarország és Velence megállapodnak, hogy mind a törökkel való fegyvernyugvás, mind harcok idején Velence pénzzel támogatja a magyar királyt közös védelmük érdekében: török támadás esetén pedig fegyverrel is segítik egymást; ha azonban bármelyik fél önszántából támadja meg a törököt, a másik fél nem köteles ót segíteni, kisebb összetűzések esetén pedig közösen szólítják fel a törököt jóvátételre. A szerződést egyik részről a király, másik részről a velencei meghatalmazottak: Sebastian Giustiniani és Giovanni Baduario írták alá. Capitula inter serenissimum Hungáriáé regem et illustrissimum dominium Venetorum tempore future pacis cum Turco. Cum post initam confoederationem inter sanctissimum dominum nostrum Alexandrum sextum Dei et apostolic^ sedis gratia pontificem maximum ac serenissimum dominum dominum Wladislaum Hungáriáé et Boemiae etc. regem et illustrissimum dominium Venetorum bellum acerrime gestum sit contra Turcum sive Turcos Christiane fidei hostes cum quibus tanta vi terra marique pugnatum mit, ut Turcus ipse sepius per nuncios et per oratores pacem aut indutias a prefato serenissimo rege atque inclyto Venetorum dominio poscere atque implorare eompulsus sit, quod hactenus minimé potuit impetrare. Postremo vero prefato Turcorum caesare itidem tentante licet fuerit mens predicti Serenissimi regis ac dominii Venetorum perseverare in bello, quod aliorum principum Christianorum f reti subsidiis susceperant, tarnen quam ob exhortas inter ipsos dissensiones ea in dies magis ac magis elangues[cere] viderunt non sine suramo Christiane reipublic? discrimine prefatis confoederatis visum est requisito et advisato tamen prius predieto sanctissimo domino nostro pontifice maximo aures exhibere et Turco pacem poscenti dare, ne tantam belli molem soli substinere cogerentur. Verum cum huiusmodi hostium fidei parum credendum sit Christianisque cautius, quam prius agendum preteritarum rerum experienti[a] doctis, u[t] et bello tuti et pace securi degant, ne subito adhortos