Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Halász Imre: Az önkényuralmi közigazgatás kiépülése Zala megyében, 1849–1854 / 87–129. o.

A közigazgatás kiépülése Zala megyében 1849 — 1854 115 23. Erdély elvesztése és Bem 24. VeresŐczi győzelem 25. őfelsége az ifjú király 26. Az ó becsei tábor első csatája 27. Báró Jellasich históriája 28. Rózsa Sándor 29. Imádság békességért 30. Nagy Kossuth Lajos élet leírása A sajtótermékeken, fegyvereken, honvéd relikviákon kívül a szabadságharc alatt használatos pénzek elkobzására fektetett különösen nagy súlyt a kormányzat. Az első beszolgáltatási rendeletet még nem követte házkutatás, mert azt hitték, hogy 1849 októberében már valamennyi bankót elégették Zalaegerszegen és Nagykanizsán. Ám 1849. október 31-én Török István beadványt intézett a megyefőnökhöz, mert a nagyasszonynapi vásáron Nován, véresre, félholtra verték azokat, akik a Kossuth-bankót nem fogadták el hivatalos fizetőeszközül.

93 A hatóság válasza erre ismételt „bankó-üldözés" volt. Aki nem szolgáltatta be első felszólításra a nála lévő Kossuth-bankókat, az minimális büntetésként 15 pálcacsapást kényszerült elszenvedni.

94 A megyében, főleg Nagykanizsán és környékén rejtegettek sok Kossuth-bankót, akadt is dolga Némethy János nagykanizsai járásbírónak, mert egyre több bejelentés érkezett a bankórejtegetés miatt. Nagyon sokszor volt alapja a bejelentésnek, ám egyre nőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor egyesek haragosukat jelentették fel — a vádnak természetesen nem volt alapja. Az ügynek különösebb következménye nem lett, legfeljebb az alaptalanul vádolt egyén méltatlankodott és bosszankodott meghurcoltatása miatt.

95 A megyefőnöki hivatal természetesen nemcsak rendészeti feladatokat látott el, de ezek a politikai jellegű rendelkezések voltak az elsők, illetve a legsürgősebben végrehajtandók a kerületi főispán utasításai közül. Külön csoportot képeztek a császári házzal kapcsolatos ügyek. Ennek két esetben volt kiemelkedő jelentősége: Ferenc József és Albrecht főherceg körutazásai idején. Felsőbb rendeletek alapján (olykor kettő is érkezett egyszerre: Sopronból és Budáról) a megyefőnöknek kellett megszervezni a fogadtatást, de előtte meg kellett csináltatni a közutakat, hidakat, amelyekán a császár végigutazott. Neki kellett összeírni azokat, akik az urakodó fogadására elmehettek, és felelős volt az egész látogatás gördülékeny, zökkenőmentes lebonyolításáért. A felújítást (utak, épületek, sőt az alkalmazottak ruházatának feljavítását is) a megyei pénztárból volt köteles biztosítani. Gondoskodnia kellett arról is, hogy a magasrangú vendégeket tíz kilométerenként pihent lovak várják. A körültekintő megyefőnök arra is gondolt, hogy Albrecht főherceg utazásakor (ki egy éjszakára megszállt Zalaegerszegen) előreküldje Kovács Vendel várnagyot néhány hajdújával, kik másnap az ,,egész ottani népséget összeterelték", s a helytartó „szűnni nem akaró éljenzés" közepette váltott lovat tíz kilométerenként.

86 Különösen nagy készülődés előzte meg a legmagasabb rangú vendég látogatását. Hónapokig tartó levelezés, szervezés, út- és épülettatarozás vette kezdetét, amely eléggé kimerítette a megyei kasszát. Minden járásnak egyforma ruhában külön bandériumot kellett kiállítania, amely végigkísérte a császárt ™ZmL. IV. 151. VI. 1849-50. 3641. 94 Uo. 95 Uo. »«ZmL. IV. 151. I. 1852. 8*