Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Halász Imre: Az önkényuralmi közigazgatás kiépülése Zala megyében, 1849–1854 / 87–129. o.

112 Halász Imre jelentősebb részét a rendészeti ügyek alkották. A közrend, a nyugalom fennmaradásáról nekik kellett gondoskodni, ehhez a kerületi főispánon keresztül katonai erőt is igénybe vehettek. Sürgős esetben közvetlenül is fordulhattak a megyében állomásozó egységekhez, ez esetben viszont azonnal jelentést kellett tenniük a kerületi főispánnak. Ilyen esetre Zala megyében nem került sor, és a karhatalmi feladatok ellátását rövidesen átvette a megyében elhelyezett csendőrszárny. A megyefőnöki hivatal működése során a következő ügykörökben keletkeztek ügyiratok: — császári házzal kapcsolatos ügyek (hűségnyilatkozatok, és a császári család tagjainak utazásai); — népismeret címen statisztikai adatok, mindenekelőtt a népszámlálások adatait gyűjtötték; — rendőri igazgatás (közrend, sajtóügyek, idegenellenőrzés, tűzrendészet) ; — egészségügy (gyógyintézetek, egészségügyi és állategészségügyi helyzet, egészségügyi személyzet, gyógyszertárak felügyelete); — honvédelem (toborzás, újoncállítás, katonaszökevények körözései, hadseregellátás); — oktatásügy, vallásügy (megyei felekezeti és magánoktatási intézmények, plébániák ügyei stb.); — ipar — kereskedelem; — középítkezés, közlekedésügy (útfenntartás), vízrendészet, postaügyek; — birodalmi háztartás (adók, adóhátralékok, vámok, jövedékek, stb.); — mezőgazdaság; — polgári közszolgálat (hivatalnokokról táblázatok, fizetési kimutatások, sematizmusok); — községi ügyek; — úrbéri ügyek. A különböző ügyekben keletkezett iratokat ebben a csoportosításban irattározták.

83 A közigazgatás minden ágazatában hárultak tehát bizonyos teendők a megyefőnökre és apparátusára. Ám a pénzügyigazgatás új szervezetének kiépülésével a megyehatóság hatáskörének jelentős részét elvesztette, továbbá a közigazgatás és jogszolgáltatás különválasztásával a megyehatóság bíráskodási teendői is megszűntek. A megyefőnöki hivatal hatáskörét, feladatait egyértelművé a bel-, igazság- és pénzügyminiszter 1853. január 19-i rendelete tette. Ez ideig a megyei hivatal hatásköre csak egy esetben bővült: a korábbi földesúri joghatóság alatt álló községeket Albrecht 1852. június 19-i rendeletével a megyehatóság hatáskörébe vonta. Ez utóbbi rendelet kimondja, hogy ,,a' községi ügyekben ezelőtt a' földes uraság' s részleg a' polgári közigazgatás által gyakorlott fölügyeleti és védhatalom ezentúl legközelebb egyedül a' megyehatóság által fog gyakoroltatni". Az elöljáró kinevezése, felfüggesztése, községek egyesítése, szétválasztása, panaszok orvoslása, költségvetés feletti felügyelet a megyehatóság feladata volt, ám határozatáról azonnal köteles volt a felsőbb hatóságot tájékoztatni.

84 *

3

ZmL. IV. 151. I.-XXI. M

MOKL. 1852/99. 220-222. •>