Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Halász Imre: Az önkényuralmi közigazgatás kiépülése Zala megyében, 1849–1854 / 87–129. o.

A közigazgatás kiépülése Zala megyében 1849 — 1854 103 megyei börtönt is, és jelentésében a rabokkal való bánásmódot „barbárnak" minősítette. Bogyay Lajost — az itt szerzett információi alapján — teljesen alkalmatlannak tartotta a megye vezetésére. 58 Az önkényuralmi közigazgatás bevezetése Hauer jelentése alapján tett intézkedések után, 1850 elején történt meg Zala megyében. D. A megyei szintű közigazgatás kiépítése és személyi állománya a provizórium végéig A minisztertanácsban 1850 tavaszán vetődött fel a katonai és polgári kormányzat szétválasztásának gondolata. Ezt országos szinten úgy oldották meg, hogy a teljhatalmú császári biztos irodáját átszervezték helytartósággá. Az ekkor létrehozott cs. kir. Helytartóság 1851. április 10-én kezdte meg működését, 59 élén a helytartóval. Az ideiglenes helytartó Geringer volt, tőle 1852 áprilisában Albrecht főherceg mint katonai és polgári kormányzó átvette ezt a tisztet, de a helytartóság ügyeit de la Motte alelnök vezette ténylegesen. 1852-től tehát csak az egyszemélyi felelős vezető személyében volt közös a katonai és polgári igazgatás, amelyet az ostromállapot léte indokolt. Bach 1850. szeptember 13-i rendeletével létrehozták Magyarországon az öt polgári kerületet, 60 és a hadügyminiszter 1850. november 1-vel a katonai kerületek határait a polgári kerületek határaihoz igazította. Az egyes polgári kerületek élén a kerületi főispán állt, közvetlenül a Helytartóságnak alárendelve. A sop­roni polgári kerület főispánja Hauer István báró lett, kitől 1853. február 7-én Priviczer István vette át a kerületi adminisztráció irányítását. 61 A megyei és járási struktúrában nem történt változás. A kerületi kormányzatok és az ennél alacsonyabb fokú közigazgatási szervek 1851-ben kezdték meg műkö­désüket. 62 A kialakítandó rendszer fő jellemvonása a közigazgatás és törvénykezés szétválasztása volt, amit a birodalmi alkotmány alapján a provizórium korá­ban hajtottak végre. A közigazgatási lépcsőhöz alakított törvénykezési rend­szerben a legalsó fokon a járások székhelyein megszervezték a járásbíróságo­kat, a megyeszékhelyeken a megyei törvényszékeket. (Harmadfokon a kerü­leti fő törvényszékeket, illetve a legfelsőbb fokon a legfelsőbb törvényszék ítélkezett.) A szétválást törvényesítő rendelet szabta meg a bíróságok hatás­körét és eljárási rendszerét is. 63 A szétválasztás miatt megváltozott a politikai hatóságok helyzete. Miután elvették tőlük a bírói hatalmat, tekintélyük csökkent a feudális-kori szemlélet továbbélése miatt. Ennek a magyar helyzetet és szemléletet ismerő hivatal­nokok hangot is adtak. 64 (Ám ez a rendszer nem volt hosszú életű, mert az 1851. december 31-én kelt „organicus intézmények alapelveiben" járási szin­58 Sashegyi Oszkár: Közigazgatásunk polgári kori ügyviteli és iratkezelési mód­szereinek kialakulása. Levéltári Közlemények, 44 — 45. évf. 1974. 478 — 479. 59 Sashegyi Oszkár: A neoabszolutizmus rendszere. 1849—1867. (In: A magyar­országi polgári államrendszerek. Szerk.: Pölöskei Ferenc és Bánki György. Budapest, 1981. (A továbbiakban: Sashegyi, 1981;) 108. 60 Sashegyi, 1965; 40. 61 Uo. 309. 62 Uo. 43. 63 MOKL. 1850. 1-8. 64 Sashegyi, 1965; 54.

Next

/
Thumbnails
Contents