Levéltári Közlemények, 56. (1985)
Levéltári Közlemények, 56. (1985) 1. - Trócsányi Zsolt: Bécs és Erdély, 1741–1745 : a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis / 3–72. o.
Bécs és Erdély 1741—1745 67 zése nyomán kellett történnie, a Konferenz jónak látta a prímás megkeresését: küldje ki visitatióra a munkácsi püspököt. Haliért és a Gubernium többi katolikus tanácsosát egy általános rendelkezésen túl (erősítsék meg az uniót tartó románokat hűségükben, térítsék vissza az elszakadtakat) arra utasította, hogy tegyenek jelentést előbbi pátenseik és rendelkezésük eredményéről. Az unió hathatósabb támogatását szolgálta az az elképzelés, hogy egy tekintélyes katolikus főúr, királynői kinevezés alapján lássa el az unitus papság és köznép (plebs) irányítását és védelmét elsősorban világi ügyeikben. Erre a személyre is a gubernátortól és a Gubernium katolikus tanácsosaitól várt javaslatot a konferencia. Mindezen túl a miniszterek a Gubernium 'plénumahoz is (általános fogalmazású) rescriptumot intéztettek volna, dicsérve a szerv buzgalmát a nép zavarainak lecsillapításában. Mária Terézia egyszerű ,,placet"-tel reagált a Konferenz határozataira. 101 * Az, amivel a konferencia a román vallási unió kapcsán ebben az időszakban még foglalkozik (1745. december 23-án), az már nem kapcsolódik Inochentie Micu-Klein bukásához. Az 1745. szeptemberi ún. előlegező concursus bizonyos magyarázatokat kívánt hozzáfűzni az első román vallási unió-diplomához, s az unitus papoknak járó kepe ügyéről is vitát kezdett. A konferencia határozott kézzel zárta le a további vita lehetőségét. A diploma — foglalt állást — a Spiritualiára vonatkozik, az unitusok Saeculariájárói a rendek által hozott s Mária Teréziától megerősített törvénycikkek elégségesen intézkedtek, további magyarázatnak vagy jogfenntartásnak nincs lehetősége. A kepéről való rendelkezést pedig nem a rendek tájékoztatására küldték meg a Guberniumnak, hanem végrehajtásra. Mária Terézia megjegyzés nélkül megerősítette a Konferenz határozatát. 101 összegezés 1745 végével lezárul Mária Terézia uralkodásának első időszaka Erdélyben. Az 5 év nemcsak külpolitikailag mozgalmas. Hosszú évtizedek óta a rendek legnagyobb megmozdulását hozza, közben (önálló mozgásképpen is, manipuláltan is) folyik Inochentie Micu-Klein küzdelme egyházáért és az unitus románságért (hatalmi harc ez, több aspektussal), s tart a Habsburg vezető elit nyomása a rendekre a Habsburg- és katolikusellenes törvények eltörlése érdekében (presztízs-csata ez, amelynek tényleges eredményét elég szűkre határolják el az ellenreformációs folyamat már elért eredményei és az adott külpolitikai feltételek — angol támogatás a Habsburgoknak —). A Habsburg vezető elit nagy higgadtsággal védi ki a rendek 1741 — 42. évi támadását: elsődlegesen személyi kérdésekre egyszerűsíti a rendek kielégítését, a decentralizációs igé100 A felségelőterjesztés resolutióval ellátott példánya: MOL— EK:AG 1745:326. sz. 101 Jegyezzük meg: nem egy esetben megtörtént az 1741 —45-ös korszakban, hogy általában a konferencia elé tartozó ügyekkel nem várták meg a következő Ministerialkonferenz-ülést, hanem a Kancellária az ügyet a Konferenz elnökének egyetértésével terjesztette az uralkodó elé (1742. március 29.: országgyűlés összehívása — MOL— EK: AG 1742:65. sz.; 1744. március21.: az országgyűlés folytatása — Uo. 1744:49. sz.; 1742.augusztus 20.: főispáni, főkapitányi jelölések — Uo. 1742:243. sz.; 1744. december: erdélyi udvari kancelláriai registrator és taxator kinevezése — Uo. 1744:247. sz.; 1745. február: erdélyi udvari kancelláriai titkár kinevezése — Uo. 1745:19 1/2) sz. Arra is van példa, hogy a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis elnöke intézkedett erdélyi ügyben (Starhemberg 1745. február 9-ón az Erdélyi Udvari Kancellária útján kórt tájékoztatást a Guberniurntól a törvénycikkek publikálásának módjáról — Uo. 1745:182. sz.) 5*
