Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 1. - Trócsányi Zsolt: Bécs és Erdély, 1741–1745 : a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis / 3–72. o.

Bécs és Erdély 1741—1745 49 tette az ügyet. A Konferenz azon az állásponton volt, hogy miként Magyarországon, Erdélyben is legyen meghatározott fizetése a fő- és vicetiszteknek. Erre sémát dolgozott ki, három osztályba sorolva Erdély törvényhatóságait. Az első osztályba kerül Fejér, Torda, Kolozs, Küküllő, Hunyad és Zaránd [ !] megye, Udvarhely- és Háromszék, a másodikba Közép- és Belső-Szolnok, valamint Doboka megye, Maros- és Csík-Gyergyó-Kászonszék, Fogaras- és Kővárvidék, végül az utolsóba Kraszna megye és Aranyosszék. (A szász törvényhatóságokkal nem foglalkozott a tervezet.) A törvényhatóságok főtisztjeinek illetménye az első osztályban 1000, a másodikban 800, az utolsóban 600 RFrt lett volna. A főbírákat és alkirálybírákat az első osztályban 150, az alispánokat 100 Ft illette meg; a második-harmadik osztályban főbírák, alkirálybírák, a kerületek alkapitányainak fizetése 100 Ft lett volna, az alispánoké 80. A törvényhatósági főjegyzőkét 80, az aljegyzőkét 60 Ft-ra tervezték, a szolgabírákót egységesen 20 Ft-ra. Az országgyűlési követeket bármely törvényhatóságban 50 Ft illette meg. Szabályozta a tervezet a törvényhatósági gyűlések költségeit is. A generalis sedria költségeire Fejér megyében 300 Ft-ot szánt, Kraszna megyében és Aranyosszéken 100—100-at, a többi törvényhatóságban egyöntetűen 200-at. Partialis szék tartására általánosan 20 Ft-ot, filialis székére ugyanígy 10-et engedélyezett. Egyben azonban komolyan meg kívánta intetni a törvényhatósági tiszteket, hogy készpénz-fizetéssel ellátásuk után elégedjenek meg ezzel, ne követeljenek ingyen munkát stb.; ha az itt elsoroltakon kívüli kiadásokra kényszerülnek, takarékosan járjanak el, s évente adjanak ezekről számot az Exactoratus Provinciálisnak. (Egyben minthogy a szász natio nem küldött fel tervezetet tisztjeinek fizetésére, bár az universitason is voltak a szegénynépet rongáló tiszti kihágások, visszaélések, kemény rendelkezést küldetett volna nekik, hogy ők is tegyenek javaslatot.) Ugyanez a konferencia (nagyszámú, súlyos egyéb feladata mellett — a Cancellaria Provinciális, az Országos Főszámvevőség instructióval való ellátása, unitárius királyi táblai ülnökség betöltése) megvitatta a Gubernium jelöléseit is törvényhatósági főtiszti helyekre. Két főispáni és egy főkapitányi tisztség üresedett meg úgy, hogy korábbi viselőik országos főtisztségekbe kerültek: a rendek elnökévé előlépett Bethlen Ádám Fejér megyei főispánsága, a Hunyad megyei, ahonnan Kornis Antal az országos főbiztosság élére kerül, végül Fogaras-vidék főkapitánysága, amelynek betöltője korábban az új kincstartó, Thoroczkai János volt. Csík-Gyergyó-Kászonszék főkirálybírósága Lázár Ferenc halálával került üresedésbe . A Gubernium jelöltjei Fejér megyénél a katolikusoknál Mikes István, Klobusiczky püspök (elvileg erősen kifogásolhatóan, hisz az megkapta a Gubernium tanácsosságát, Bethlen Ádámnál viszont — de a katolikus Kornisnál és Thoroczkainál is — az országos és törvényhatósági főtisztség viselése összeférhetetlen volt) és Haller Pál (9, 7 és 5 szavazattal), a reformátusok közül Teleki László, Lázár János és Teleki Miklós (7, 5 ós 4 szavazattal). Oly esetben ti., ha a Gubernium vagy a királyi tábla tesz jelölést egy tisztségre, a testület tagjai 3—3 személyt javasolnak az érdekelt felekezetből, ill. natióból; a legtöbb szavazatot nyerteket terjesztik fel. Kornis helyére katolikus jelöltként Macskási Péter került szóba 8 szavazattal, továbbá Boér András és Jósika László (7—7 szavazattal); a reformátusok közül nagy fölénnyel az újra szerephez jutó Gyulai-család képviselője, Gyulai István volt az első (11), őt követte Bánffy Farkas (7) és Naláczi István (5). A fogarasvidéki főkapitányság jelölt-névsora sem érdektelen: a katolikusok listavezetője a Teleki-család katolizált ágába tartozó Teleki Pál (9 szavazat), őt 4—4 szava-