Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - KRÓNIKA - Nyulásziné Straub Éva: Foglalkozások és eszközeik címereslevelekben : a MOL kiállítása, 1985. szept. 10-től : katalógus / 278–290. o.

Krónika 287 művészetéért és énektudásáért nemességet és az oklevél élén megfestett, szövegében leírt elmert adományozza. Címer: álló, tárcsapajzs kék mezejében jobbra fordított orgona, amelyen szürke prémmel szegélyezett lilaruhás, szürke nadrágos, fekete csizmás, balra fordult, álló férfi játszik, baloldalt orgonát fújtató fehér ruhás, fekete csizmás férfi alakja. Sisak: szembefordult csőrsisak koronával. Sisakdísz: kék ruhás könyöklő jobb kar tollat tartva. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst. A heraldikailag erősen kifogásolható címerkép más szempontból rendkívül jelentős: a kántor és segédje XVII. századi öltözékének rajza; feltételezhetően abban az Öltözetben láthatók, amelyben a templomban tisztüket ellátták. Figyelemre méltó a falusi orgona pontosan kidolgozott rajza. Az oklevél szövege említést tesz arról, hogy Tholdalagi András többedmagával jelent meg a fejedelem előtt, és a címerkérő folyamodványt igen meleghangú támogató szavakkal nyújtották át. F 141 and 1673/1793. sz. 28. A Tinódi család címerkérő folyamodványa, kn. (1553) Tinódi Lantos Sebestyén nemesség és címerkérő folyamodványa a kért címer rajzával Címer: álló tárcsapajzs vörössel és kékkel hasított mezejének jobboldali részében jobbról benyúló kékruhás, kardot tartó kar. A baloldali részben lebegő lant (koboz). Sisak: jobbra fordult csőrsisak. Sisakdísz: a pajzsbeli kar a karddal. Takaró: kék-vörös, kék-ezüst. A címerkórő folyamodvány alapján I. Ferdinánd 1553. augusztus 25-én Bécsben Tinódi Lantos Sebestyénnek, annak elismeréséül, hogy verseivel és történelmet idéző költeményeivel magyar nyelven, rendkívül magas színvonalú zenei kísérettel énekelve buzdítja és lelkesíti az „embereket" (törökök ellen harcolókat) neki és általa gyermekeinek: Farkasnak, Sándornak, Károlynak, Margitnak és Juditnak nemességet és az oklevélben leírt címert adományozza. Az oklevél élén a címerkép számára kihagyott hely üresen maradt, a címer megfestésére, mely a leírás szerint a címerkérő folyamodványban szereplővel megegyező, nem került sor. A címerkép a költő által használt lant bemutatása mellett egy másik motívumával, a karddal arra utal, hogy nemcsak dalaival, de karddal is szolgált a végeken. B 64 1. tétel 12. tárló 29. A Bánovi Banzvszky család címereslevele. 1714. aug. 15. Bécs III. Károly király Bánovi Banovszky Ferencnek és Károlynak nemességét az oklevélben nem részletezett érdemeikért megerősíti, ós az oklevél élén megfestett, szövegében leírt címert adományozza. Címer: álló, kerektalpú pajzs vörössel és ezüsttel jobbharánt osztott mezejének közepén lebegő réz üstdob, rajta keresztbe helyezett ütők. Sisak: jobbra fordult sisak koronával. Sisakdísz: két sasszárny — bordó-rózsaszín — között a pajzsbeli kép. Takaró: bordó-rózsaszín. A Morvaországból származó család zenei kapcsolatokra utaló címerének története ismeretlen, feltehetően a család egyik tagjának kiváló zenei tehetségére utal, akárcsak a Tinódi vagy Székely családok címerének motívuma. A zenei eszközök címerképi megjelenítése kivételesnek számít a magyar heraldikában. A dobot és az orgonát bemutató címeren kívül még egy hangszert ábrázoló címert őriz a Levéltár, a Hárfás-család címeres levelében, e kép azonban az idők során erősen megkopott, ezért bemutatásra nem nagyon alkalmas. P 314 Hiemer család levéltára II. fiók No 3. 30. A Sala család címereslevele. 1790. november 18. Pozsony II. Lipót király Sala Mihálynak jogi működése során szerzett érdemeiért, amely tevékenységet 1771-től mint az erdélyi tábla jegyzője, 1775-től ügyvédje, 1786-tól mint Kolos varmegye ügyésze, végül a kolozsvári kerületi táblánál mint a szegények ügyvédje fejtett ki, neki és általa gyermekeinek: Sámuelnek, Mihálynak, Júliának, Teréziának és Annának nemességet és az oklevél élén megfestett, és szövegében leírt címert adományozza. 10