Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - KRÓNIKA - Nyulásziné Straub Éva: Foglalkozások és eszközeik címereslevelekben : a MOL kiállítása, 1985. szept. 10-től : katalógus / 278–290. o.

Krónika 279 kány, egyszarvú, főnix, griff, kentaur stb.) tartoznak. Látható, hogy a címerképek világa igen sokszínű. A címerképek nemcsak jellegzetes címerállatokat és tárgyakat mutatnak be, hanem a mindennapi élet eszközeit, tárgyait, ellesett pillanatait is elénk vetítik. Esetenként a címerszerző foglalkozásának ábrázolásából is alakultak ki címerek, a címerszerzőt tevékenysége közben mutatva be, vagy címerében foglalkozása jellegzetes eszközét, szerszámát örökítve meg. A XVIII. század utolsó harmadától kezdve előfordult, hogy — bár a címer kép nein utal a címerszerző foglalkozására —, a könyv formájú oklevél címerkópét tartalmazó oldalt díszítő festményen — a gyakori tájkép, harci eszközök sokasága mellett — életképek is megjelennek. E képek témáját ritkaságként a halászat, földművelés vagy bányászat ellesett pillanataiból veszi. A címerképek széles skálájából kiragadott foglalkozások, foglalkozási eszközök témakörébe tartozó kis, de a történész számára rendkívül érdekes és értékes, speciális terület egy-egy darabját kívánjuk ezen a kiállításon bemutatni. Az első nagyobb csoportot a mezőgazdaság témakör adja, majd az ipar és kereskedelem következik, az értelmiségi foglalkozások után a katonai pálya jelképei zárják a sort. 1. tárló 1. Az Adorján család címereslevele. 1587. március 10. Gyulafehérvár Báthory Zsigmond fejedelem Adorján Pál deáknak, Ruzkai Kornis Gáspár szervitorának (szolgáló nemesének) nem részletezett érdemei elismeréséül az oklevél élén megfestett és szövegében leírt címert adományozza, valamint Hosszúmezőn levő kúriáját tartozékaival együtt nemesi birtokká nyilvánítja. Címer: álló tárcsapajzs kék mezejében zöld talajon baloldalt érett búzatábla tűnik elő; jobboldalt balra fordult, vörös ruhás férfi fekete rövidszárú csizmában és árvalányhajjal díszített fekete kalappal, jobbjában sarló, baljában négy búzakalász. Sisak: jobbra fordult csőrsisak. Takaró: vörös-ezüst. Bár az oklevél a címerszerzőt deáknak mondja, s a nemesítés előtti jogállását plebejusnak, feltételezhetően paraszti családból származott. Erre utal a gazdálkodó embert ábrázoló címere. A pajzsbeli középkorú férfit a festő a termés szemlélése közben sarlóval a kezében örökítette meg. Értékes viselettörténeti emlékünk a korszak módosabb földművesének öltözetét megörökítő címerkép. R64 2. A Herpáli Dezső család címereslevele. 1606. március 7. Bécs Bocskai István fejedelem Herpáli Dezső Benedeknek a haza ellenségeinek kiűzésében szerzett, nem részletezett érdemeire tekintettel nemesi rangot, valamint az oklevél élén megfestett ós szövegében leírt címert adományozza. Címer: álló, hegyestalpú pajzs vörös mezejében zöld talajon balra lépő, derékban meghajló, fehér felgyűrt ingbe öltözött, kék nadrágos férfi, lehajtott szárú fekete csizmában, fején fekete kalappal búzát arat, előtte a földön búzakéve. Sisak: jobbra fordult csőrsisak koronával. Sisakdísz: a pajzsbeli férfi kinövő helyzetben, jobbjában három búzaszállal, balja csípőjén. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst. A képen egy bajuszos, szakállas parasztember látható, fáradságos munkája végzése közben. Ruházata különbözik az Adorján-címerben látható férfi öltözetétől. Ott a termést szemlélő embert láthatjuk, akinek ruhája rendezett, itt a munkáját végzőt, aki a munka hevében inge ujját felhajtotta, meleg csizmája szárát le tűr te. P 343 Kállay család lt. 2. tárló 3. A Dorgo család címereslevele. 1724. szeptember 26. Bécs III. Károly király Dorgo Vaszilinek és Pintillnek az oklevélben nem részletezett érdemeire tekintettel, valamint Vaszili fiainak Gábornak, Jánosnak és Mihálynak, Pintül gyermekeinek Vaszilinek és Máriának nemességet és az oklevél élén megfestett, szövegben leírt címert adományozza.