Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - IRODALOM - Spekner Enikő: Székely oklevéltár. Új sorozat I. Udvarhely széki törvénykezési jegyzőkönyvek, 1569–1591. Közzéteszi: Demény Lajos és Pataki József. Bukarest, 1983 / 259 - Tömördi Sándor: Académie Internationale d'Héraldique IIe colloque international d'héraldique Bressanone/Brixen 5–9. X. 1981. Les origines des armoiries. Paris, 1983 / 259–261. o.

Irodalom 259 SZÉKELY OKLEVÉLTÁR (ÚJ sorozat I.) Udvarhely széki törvénykezési jegyzőkönyvek, 1569 — 1591 Közzéteszi: DEMÉNY LAJOS és PATAKI JÓZSEF Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1983. 395 p. A Székely Oklevéltár régi sorozatának első kötete 1872-ben jelent meg Szabó Károly szerkesztésében, aki három kötetet jelentetett meg. Halála után a negyedik kötetet Szádeczky Lajos fejezte be s utána még három kötetet rendezett sajtó alá. Az utolsó, nyolcadik kötetet Barabás Samu készítette el 1934-ben. A szerkesztők hatalmas gyűjtőmunkával igen nagy nehézségek árán állították össze a köteteket. A székelységre vonatkozó forrásanyag összegyűjtését és közreadását tűzték ki célul, ami nem kis feladatnák bizonyult, mivel a források felkutatása — lévén jelentős részük magánkézben — igen jelentős vállalkozás volt. Bizonyítja a vállalkozás nehézségét az is, hogy eredetileg időrendben szándékozták közölni a forrásokat, de a később feltárt, korábbi keletű forrásokat kénytelenek voltak a soron következő kötetben közölni, s ezzel a kötetek időrendje némileg felborult. A nyolc kötet az 1211 ós 1776 közötti korszakból közöl okleveleket és más forrásokat: adó- és katonai összeírásokat, tanúvallomásokat, bírósági ítéleteket, országgyűlési végzéseket stb. Minden közölt forrás elé rövid tartalmi kivonatot készítettek, hogy a forráskiadványban az érdeklődő nagyközönség is tudjon tájékozódni. A szövegeket magyarázatokkal látták el, s a magyarázott szövegrészeket vastagabb betűkkel szedették. A köteteket részletes névmutatókkal zárták. Az új sorozat szerkesztői a „régi kiadványok kritikai elemzésével és a kiadatlan források áttekintésével" kezdték tevékenységüket. Céljuk egy „olyan több kötetes korszerű oklevéltár összeállítása, amelyben a kiadatlan, a hibásan kiadott vagy a már hozzáférhetetlen kiadványokban megjelent források teljes szövege" kerül közlésre. A már korszerű formában megjelent forrásanyagot csak kivonatosan és a szükséges jegyzetekkel ellátva kívánják közölni. A még kiadásra váró források nagy mennyisége miatt a forrásokat témakörök szerinti csoportosításban adják közre. Elgondolásuk szerint ilyen és ehhez hasonló témakörökre osztják a forrásanyagot: a társadalom felépítése, mezőgazdaság és állattartás; ipartörténet; városfejlődés a Székelyföldön; művelődési viszonyok stb. A Székely Oklevéltár új sorozatának első három vagy négy kötetében Udvarhely~ széknek a XVI. század második feléből fennmaradt törvénykezési protokollumait tervezik kiadni. A megjelent első kötet az 1569 és 1591 közötti jegyzőkönyveket tartalmazza. A szöveget, a jegyzőkönyvi bejegyzéseket „évenként csoportosítva, ezen belül pedig a jegyzőkönyvek sorrendjében" közlik, az egyes részeket sorszámmal választva el. Ez a közlési mód megkönnyíti az ezen évkörre történő kutatást, de nem segíti elő a tematikus, a pereket összefüggésükben vizsgáló kutatást. Ezen csak részben segít a személy-, helynév, valamint a nem túl terjedelmes tárgymutató. A kötet használhatóságát az is megkönnyítette volna, ha a számmal jelzett részek elé rövid tartalmi kivonat készül, valamint, ha a jegyzőkönyvek keletkezéséről, levéltári rendjéről, vezetésük módjáról stb. a bevezetés rövid tájékoztatást ad. A szerkesztők, a székelyek XVI. századi történetének tudós szakértői újszerű vállalkozásba kezdtek a törvényszéki jegyzőkönyvek kiadásával. Az udvarhelyszéki jegyzőkönyvek közreadásával egy eddig kevésbé feldolgozott és egészében kiadatlan forrásanyagra hívták fel a figyelmet. A kötet tanulmányozásával a peres ügyek, a tanúvallomások, ügyvédfogadások, a helyi jogszokásokat tükröző bírói határozatok kapcsán alaposabban megismerhetjük a székelyek jogszokásait, a faluközösségek életét, gazdasági, társadalmi, katonai és családi életük valamennyi mozzanatát. Spekner Enikő ACADÉMIE INTERNATIONALE D'HÉRALDIQUE H

e COLLOQUE INTERNATIONAL D'HÉRALDIQUE, BRESSANONE/BRIXEN 5-9. X. 1981 LES ORIGINES DES ARMOIRIES Paris, 1983. 172 p. 1981. október 5 — 9. között Bressanone-Brixenben tartották a II. Nemzetközi Heraldika konferenciát, amelynek témája a címerhasználat eredete. E kötetben az itt elhangzott előadások adatai találhatók meg.