Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - Hajdu Lajos: A Magyar Királyi Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tevékenysége az 1776–1783 közötti időszakban / 145–200. o.

HAJDÚ LAJOS A MAGYAR KIRÁLYI HELYTARTÓTANÁCS TANULMÁNYI BIZOTTSÁGÁNAK TEVÉKENYSÉGE) AZ 1776-1783 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN 1. A bizottság létrehozása, összetétele, munkájának megszervezése A Mária Terézia, illetve II. József nevével fémjelzett felvilágosult abszolutizmusnak az egész társadalmat, annak valamennyi rétegét (felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül) átfogó oktatási-nevelési elképzeléseit Magyarországon az 1776-ban életrehívott tanügyi igazgatási szervezetnek kellett valóra váltania. E szervezet országos irányítói szerepkörét a tanügyi reformot megindító első nagy királyi rendelkezéssel

1 az uralkodó a Helytartótanácson belül létrehozott Tanulmányi Bizottságra bízta. E bizottság 1776-ig csak formailag tevékenykedett. (Érdemi munkát e rendelkezés kiadásáig csak egy másik testülete, az 1775 tavaszán létrehozott Iskolai Bizottsága végzett,

2 amely 1776-ban beleolvadt a nagy Tanulmányi Bizottságba.) A Commissio Studiorum 1776 augusztusának végétől kezdve azonban jó ideig csak a tanügyi igazgatási szervezet, az előírt új iskolatípusok kialakításával és a megfelelő emberek funkcióba állításával foglalkozhatott. Az uralkodói rendelkezésnek megfelelően az új alapokra helyezett Tanulmányi Bizottságnak az egyetem főigazgatója lett volna az elnöke, egyik helytartótanácsos tagja az igazgatási-személyi ügyeket referálta volna, másik (szintén consiliarius) pedig a gazdasági kérdéseket, azzal a kiegészítéssel, * A jegyzetekben leggyakrabban említett forrásaim a Tanulmányi Bizottság jegyzőkönyvei. Ezek az OL Helytartótanácsi Levéltárának „Departamentum Litterario-PolÍticum" elnevezésű állagában (C 67.) találhatók „Protocottum sessionum Studiorum Commissionis" címszó alatt. Az egyes kötetek raktári száma: 1776 = 1.; 1777 =: 2.; 1778 = 3.; 1779 = 4.; 1780 = 5.; 1781 = 6.; 1782 = 7.; 1783 = 9. Ezeket a továbbiakban csak „Prot, évszám: oldal" megjelöléssel idézem. 1 Az 1776. augusztus 5-én meghozott királyi döntés alapján kiadott 3873/1776. sz. rendelet. OL. Magyar Kancellária levéltára, Acta generalia (A 39. A továbbiakban: OL, A- 39.; 2 Lásd OL, A —39: 1447, 1524, 1562/1775. E bizottságnak elsősorban a népoktatás megszervezése volt a feladata: iskolák létrehozása, felügyeletük biztosítása, tanítók kiválasztása, iskolalátogatás és tankönyvekkel ellátás szorgalmazása, az oktatási módszer egységesítése — és még sok egyéb. Az instrukciót — amely lényegében az osztrák örökös tartományok Iskolabizottságai részére kiadott Utasításra épült és a Ratio Educationis-ban (1777) olvasható népiskolai rendelkezések előzményének tekinthető — a helytartótanács fogadta el és ezzel hozta létre 1776. márc. 29.-én az Iskolai Bizottságot (Commissio Scholastiea). Elnöke gr. Balassa Ferenc lett, referensei pedig gr. Berchtola Ferenc novi-i (1776 tavaszától besztercebányai megyés-) püspök, valamint Skerlecz Ferenc tanácsos, a Consilium irodaigazgatója. E bizottság jegyzőkönyvvezetőjének a tanács Zgurics Jánost nevezte ki, a bizottságnak pedig előírta, hogy minden általa megtárgyalt ügyet a Tanulmányi Bizottságban „pro notitia" referáltasson. Lásd OL, A —39: 2101/1775. Az Iskolai Bizottság munkájában azonban 1776 januárjától részt vett Klobusiczky József és Aszalay József consiliarius (a tanulmányi, illetve egyetemi alap adminisztrátorai) is. 1*