Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - IRODALOM - Spekner Enikő: Püspöki Nagy Péter: Boldogfa. Bratislava, 1981 / 93–95. o.

Irodalom 93 PÜSPÖKI NAGY PÉTER: BOLDOGFA Bratislava, Madách Kiadó, 1981. 261 p. A csallóközi Boldogfa történetének feltárására a szerző elsősorban azért vállalkozott, hogy a falu „templomépületének számos átalakítását és a falu körülményeinek sokféle változását nyomon követve a művészettörténet számára tágabb területen is hasznavehető támpontokat" nyújtson. A falu történetének feltárásakor ezért nemcsak szorosan vett helytörténeti leírást ad, hanem „több adatot tár fel az országos történeti szintézis számára is". Az első rész Boldogfa történetét tárgyalja 1245 és 1719 között. Az első említése 1245-re tehető, miután a szerző több oklevél történeti földrajzi elemzésével kimutatja, hogy Boldogfa azonos a Sár folyó mellett fekvó' Tolvaj birtokkal, s hogy Boldogfa két föld, Sáralja és Tolvajfölde egyesített területéből alakult ki. Tolvaj birtok, illetve Tolvajfölde XIII. századi történetének vizsgálata során felmerül a faluvá alakulás folyamatának kérdése, a „villa seu terra" kifejezés értelmezése. Tolvajföldén a „faluvá alakulás folyamata a XIII. században indult meg" (egy 1273-as oklevél „villa seu terra" kifejezése alapján), „és a XIV. század közepén jut révbe" (a Tolvajfölde-Tolvajfalu névváltozás 1351-ből adatolható). Tolvajfölde és Sáralja birtokosai sorába a Jánoki család, (két tagját a pozsonyi vár jobbágyai közül emelte ki és nemesítette meg IV. László) 1287 és 1294 között léphetett, ez a tény fontos lesz a templomépítés korának meghatározásánál. A család 1357-ben kihalt, birtokait Nagy Lajos anyjának. Erzsébetnek adományozta. A birtokokat Erzsébet anyakirályné még ugyanebben az évben, 1358-ban továbbadományozta az óbudai apácáknak, akik egészen 1719-ig birtokolták azokat. (Ennek kapcsán igen sok adat található a könyvben az óbudai apácákra és kiterjedt birtokaikra vonatkozóan.) A falu Boldogfa nevének kialakulása 1397-től követhető nyomon, amikor Zsigmond király egyik parancslevele Tolvajföldét Boldogasszonyfalvával azonosítja. Valószínűleg a kolostori birtokos befolyására kapta a két egyesített birtok a templom védőszentje után a Boldogasszonyfalva nevet. A Boldogasszonyfalva név Boldogfalvára változása a reformáció terjedésével magyarázható. A XVI. század végén vagy a XVII. század elején szűnhetett meg a faluban a Kisasszony napi búcsújárás. A canonica visitatio-k adatai arra engednek következtetni, hogy a falu a XVII. század elejére reformátussá vált. A falu XVI-XVII. századi krónikájának beszédes forrásai a dicális összeírások. A dica-jegyzékek alapján képet kapunk a falu életének változásairól, s az adókivetési egység változásainak figyelemmel kísérésével megtudjuk, mikor gyarapodik a falu, mikor csökken a porták, illetve a házak száma, hogyan cserélődik ki lakossága, mikor mennyi a puszta telkek száma stb. Természetesen mindezt összefüggésbe hozva a helyi háborúskodások okozta veszteségekkel (szomszédos földesurak hatalmaskodásai), s az országos történelem eseményeivel (a török elől menekülők beköltözése, katonák beszállásolása, dúlása, és harcok Boldogfa és Szene területén a Bocskai-, Bethlen-felkelés és a Rákóczi-szabadságharc idején). A második rész a boldogfai műemlék-templom építéstörténetét és rekonstrukcióját tárgyalja. A román templom építésének idejét a szerző a „falualakulas folyamatával és a templomépület stílusjegyei alapján" határozza meg. „A falualakulás folyamata 1273 után indult meg", de a templom kegyúri karzata az építés idejének meghatározását még pontosabbá teszi. „Kegyúri karzattal" ugyanis „templom csak ott épült, ahol a birtok tulajdonosa lakott". A Jánoki család - mint tudjuk 1287-től birtokolta a falut - Janókon lakott. így csak az előző olyan birtokos jöhet számításba, aki ott lakott, s kegyúri karzatot építtethetett Ez a birtokos Tolvaji Jakab lehetett, aki „végleges adományként 1276-ban kapta meg Tolvajföldét". „A templomépítés tatárjárás elé helyezését a lakatlan föld, 1276 előtti megvalósítását pedig a Szenéén lakó vendégnépek", akik Tolvaji Jakab előtt birtokolták Tolvajföldét, „kisbirtokos volta zárják ki". A templom 1328-ban már biztosan állt, de mindenképpen 1305 előtt kellett épülnie, mivel a birtokot akkor Csák Máté tárnokmester elfoglalta, aki nem valószínű, hogy templomépítésbe fogott volna. Tehát a templom építésének ideje 12761287/1305 közé tehető. 7 Levéltári Közlemények 1984/1