Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Farkas Gábor: Közigazgatási reformkérdések a koalíciós kormányzat idején, 1945–1948 / 51–89. o.

84 Farkas Gábor továbbá a közegészségügy, anyakönyvi ellenőrzés, vallás és közoktatási ügyek, katonai ügyek, közmunkák, közúti és iparügyek, gazdasági rendészet (mezőgazdasági, hegyközségi ügyek, mező rendészet, erdészeti, vadászati, vízjogi ügyek, gazdasági munkásügyek) állategészségügy, rendőri büntetőbíráskodás és nyomozási tevékenység. A járásban működik még több fontos szerv, amellyel a járási főbírónak kapcsolata van, illetve némelyiknek szolgálati főnöke. Ezek a következők: járási orvos, járási állatorvos, tűzrendészeti felügyelő, ipartestület, járásbíróság, államügyészi megbízott, mezőgazdasági bizottság, járási rendőrkapitányság, termelési bizottság, mezőgazdasági munkajogvédelmi iroda, az adóhivatal, a gazdasági felügyelő, mérnök, járási közellátási szerv, a szociális igazgatási szerv. Az eddig önállóan működő állami szakigazgatási hatóságok és szervek a járási hivatal egy-egy ügyosztályát képezik.- Az ügyosztály ügyvitelének külső rendje és az igazgatási ágazatok harmonikus tevékenysége felett az ellenőrzést és a felügyeletet a járási főbíró gyakorolja.

38 A megyei törvényhatósági bizottság hatásköre a korábbi jogszabályokon alapul. A változás annyi, hogy a bizottság elnökét a nem tisztviselő tagok közül a közgyűlésen választják. A köz- és kisgyűlés elé kerülő ügyeket az alispán készíti elő. A párt javaslata szerint a törvényhatósági bizottságok létszámát tovább kell csökkenteni. Ezzel lehet elérni, hogy hatékonyabb munkát tudjon a közgyűlés végezni. A járási önkormányzati testület létszámát 50 főben határozza meg, a községi képviselő-testületét az eddigiekhez viszonyítva emeli: nagyközségben 50, kisközségben 25 fő lehet. A nagy-tanyakörzetben 40, a kis-tanyakörzetben 20 fős választmány áll a település élén. A főispáni tisztséget a tervezet reform alá veszi. A főispán közigazgatási szakember legyen, és az állást jogi képesítéshez kell kötni. A főispán felügyelete kiterjed a megyei közigazgatásra. Mivel a Közigazgatási Bizottságot a tervezet kiiktatja, így a különböző ágazatok közötti összhangot a főispánnak, az alispánnak, a főbírónak kell biztosítani. A Közigazgatási Bizottság albizottságainak elsőfokú hatásköre az alispánra, másodfokú hatásköre pedig az illetékes miniszterre, illetve a Közigazgatási Bíróságra száll át. Az alispáni hatáskör bővül. Az eddigi Önkormányzati feladatokon túl szolgálati szempontból az alispán hatáskörébe tartozik a Pénzügyigazgatóság, az Államépítészeti Hivatal, a Vármegyei Rendőrfőkapitányság, a Szociális Felügyelőség, a Közellátási Felügyelőség, a Tanfelügyelőség, a tiszti főorvos, a törvényhatósági állatorvos, az iparfelügyelő, a Földmérési Felügyelőség, a Kultúrmérnöki Hivatal, Szövetkezeti Felügyelőség, Közmunka Felügyelőség, az Árvaszék, a Vármegyei Számvevőség, a Vármegyei Tűzrendészeti Felügyelő. Az alispáni állás is képesítéshez kötött. A szakminiszterek az alispánnal közvetlenül rendelkeznek, és rendelkezéseik végrehajtását főispáni ellenőrzéssel gyakorolják. A Közigazgatási Bíróság hatáskörét decentralizálják; az ítélőtáblák székhelyein kerületi közigazgatási bíróságokat kell felállítani. A központi Közigazgatási Bíróság hatáskörébe az alkotmányjogi vonatkozású ügyek tartoznak: így a képviselő választásokkal kapcsolatos peticionális ügyek, a garanciális panasz, vagy ha az alispán és ennél magasabb fokú hatóság határozata emberi alapjogot sértett. Élhettek a néppanasz • L. kisgazdapárti reformtervezet.