Levéltári Közlemények, 55. (1984)
Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Farkas Gábor: Közigazgatási reformkérdések a koalíciós kormányzat idején, 1945–1948 / 51–89. o.
80 Farkas Gábor A szervezeti reformba tartozott a községek és városok szervezése is. Megérett a helyzet arra, hogy sok külterületi lakott hely községgé váljék, több kisközség nagyközségi státust kapjon, sok nagyközség — például: Keszthely, Tata, Mátészalka, Orosháza, Püspökladány — pedig megyei várossá alakulhasson. Ugyancsak az 1945 utáni években került volna sor arra. hogy Békéscsaba, Szolnok, Nyíregyháza, Eger, Nagykanizsa törvényhatósági jogú várossá szerveződhessen. 31 A parasztpárt konkrét tervet adott az új igazgatási értelmiség kialakítására is. 3 2 A Kisgazdapárt tervezete A Kisgazdapárt 1947-ben dolgozta ki programtervezetét. Ebben megerősítette a békési parasztradikalizmust, amelyet 1930-ban a párt alakításakor irányelvül fogadtak el. A közigazgatást az önkormányzati elvre építette; a község, a vármegye és a testületek tekintetében. Kimondta, hogy a közigazgatás korszerűsítése kapcsán törvényes biztosítékokat kell kapni a községi választások lebonyolítására. Elvetette a rendeleti úton történő kormányzást, helyette a nemzetgyűlés hatékony ellenőrzési jogát hangoztatta a kormány felett. Ebben az esetben a pártpolitika szolgálata kiszorul a közigazgatásból. Az igazságszolgáltatásban javasolta a pártprogram az esküdtbírósági intézmény bevezetését, illetve a népbíróságok átalakítását esküdt bírósággá. A Kisgazdapárt a közteherviselést, a progresszív adóztatást, a nemzeti jövedelem arányos elosztását, a közvetett adók háttérbe szorítását, majd megszüntetését javasolta mielőbb megvalósítani a pénzügyi politika területén. A párt értékelése szerint a B-lista nem hozta meg a kívánt pénzügyi eredményt, mert a kormány a tisztviselői létszámot még a B-lista zajlása idején gyarapította, s különösen felduzzasztottak a magas köztisztviselői állásokat. A pártprogram szerint egy újabb B-lista az alsóbb fizetési osztályokba sorolt tisztviselők státusát ne érintse, inkább a fentebb már említett kategóriák csökkentése legyen a cél. Ugyancsak szükségtelennek tartotta az ideiglenes intézményeket is, melyek az átmeneti időkre alakultak, de most már belekövesedtek az államgépezetbe. Törvényes korlátok közé kell szorítani a pártok működését. „A pártok nem urai az államnak, hanem őrei a népuralomnak és kifejezői a nép politikai szándékainak". . . — olvasható a programtervezetben. A kisgazdapárti községpolitikai program keretében az újjáépítés kérdései kiemelten szerepeltek: ezen belül a fővárosi lakásépítést, a vidéki városokban és falvakban a bér- és kislakások építésének gondjait igyekezett felkarolni. Külön kiemelte a kispolgárság érdemeit, amelyet a parasztság mellett igen nagyra becsült. „A kispolgár szorgalmára, a munkás erőfeszítésére, a paraszt szívósságára kell felépülnie a demokratikus Magyarországnak." A pártprogram szellemében dolgozták ki a közigazgatás racionalizálásának tervét is, amely a polgári közigazgatás reformját, és nem lebontását tartalmazta. A paraszti érdekek, különösen a kisbirtokos réteg képviselete, különös hangsúlyt kapott a programtervezetben, és ezt az érdeket igyekezett szolgálni a közigazgatási tervezet is. A pártprogramban • 31 Erdei: i. m. 383-390. p. 32 Uo„ 363-368. p.
