Levéltári Közlemények, 55. (1984)
Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Farkas Gábor: Közigazgatási reformkérdések a koalíciós kormányzat idején, 1945–1948 / 51–89. o.
60 Farkas Gábor volt. Az önkormányzati tisztviselők államosításával a közigazgatás egésze az MKP irányítása alá került volna, hiszen a Belügyminisztérium is a kommunisták kezében volt. A Szakszervezeti Tanács sérelmezte, hogy a Belügyminisztériumban a felszabadulás óta 20 igen fontos pozíciót töltenek be a kommunisták, 10-et pedig a kisgazdapártiak, és a szociáldemokratáknak ott nincs elég súlyuk. A kommunista előretörés lehetőségét az is magyarázta a közigazgatásban, hogy azok az osztályok és főosztályok, melyek az önkormányzati ügyekkel foglalkoztak, egy kivételével (közigazgatási osztály) kommunista irányítás alatt állottak. Az 1946. december 10-i, a Szakszervezeti Tanács főtitkárának készített közigazgatási tárgyú emlékeztetőben leszögezték, hogy az MKP a rendőrséghez hasonlóan a vidéki közigazgatást is teljesen irányítása alá kívánja vonni. Javasolták, hogy az SzDP ehhez semmiképpen ne adja hozzájárulását, mert a párt elvi politikai alapját nem lehet feladni. Az SzDP évtizedes küzdelmet vívott a burzsoá Magyarországon a választási rendszer demokratizálásáért, az önkormányzati rendszer tökéletesítéséért. Nem látja a párt akadályát annak, hogy a köztisztviselők választás útján kerüljenek továbbra is státusba. Az SzDP Községpolitikai Bizottsága szerint a közigazgatást átfogó rendezéssel lehet csak megújítani, és nem szabad azon részletkérdésekben változtatni. Ezek az ideiglenesnek tekintett reformok a változtatás mögött álló politikai erők érdekét képviselik, és lehetőséget adnak a végleges rendezés elodázására. Ugyanis az a párt, amely az ideiglenesség örve alatt élvezi a közigazgatás minden előnyét, nem fog hozzájárulni az átfogó reformhoz — érveltek az SzDP tagok. A Szakszervezeti Tanács tehát a belügyminiszteri rendezési tervet ne fogadja el, mert ezzel az SzDP és a Nemzeti Parasztpárt „quasi erkölcsi obiigóba" kerül, és az MKP a maga számára biztosítja majd a hatalmi szempontokat 5 — olvasható az emlékeztetőben. A tisztviselők választásának rendszerével szemben az volt a belügyi kormányzat ellenvetése, hogy a többségi elv merev érvényesítése a polgári gondolat képviselőit segíti. A községi választással kapcsolatban említette a miniszter, hogy az esetleg a Kisgazdapárt győzelmét fogja eredményezni, s ezzel a Baloldali Blokk elveszíti a belügyi tárcát is. Persze, ha a Kisgazdapárt szerezné meg a belügyi tárcát, az még nem jelentené azt, hogy a közigazgatás is kisgazdapárti kezekbe kerülne. A paritás ugyanis biztosítja a Baloldali Blokk számára az egyenlő részvételt a helyi hatalmi szervekben. Ha a községi választások előtt sikerül a tisztviselők állami kinevezési rendszerét megteremteni, akkor a kisgazdapárti győzelem nem jelent sokat, hiszen a Baloldali Blokknak lehetősége van beleszólni a kinevezésekbe. A paritást ugyanis a tisztviselői vonalon is érvényesíteni kell. A községi hatáskörök növelésére feltétlenül szükség van. A járási főjegyző elsőfokú hatósági jogköréből a községi elöljáróságra szállnak át a legfontosabb, és a községet közvetlenül érintő ügyek: ipari, mezőgazdasági, tűzrendészeti, állategészségügyi, építési ügyek. Kihágási ügyekben azonban — a mezőrendőri kihágások kivételével — az elsőfokú rendőri büntetőbíróság (államrendőrség) jár el. Községekben a mezőrendőri kihágások elbírálását kiveszik a járási főjegyző kezéből, és a községi bíró hatáskörébe teszik le. A fent említett ügyeket elbírálásra eddig is a községi elöljáróság készítette elő, és a döntést a járási főjegyző az elöljáróság javaslatára tette meg. 5 Uo., 283.f. 10.cs . 277.ő.e.
