Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Tóth István György: Írásbeliség a körmendi uradalom falvainak paraszti jogügyleteiben a XVII–XIX. században / 31–50. o.

46 Tóth István György A Kanizsáról ki-ki csapó törökök dúlásai miatt azonban visszaköltöztek a Rába biztonságosabb északi partjára. Itt, bár először az alsóberkiekkel közösen építették falujukat, később északabbra húzódtak. Az alsóberkifalviak ezzel egybehangzóan állították, hogy valaha többen laktak itt, de „tempore disturbiorum" sokan északabbra költözve, a Felsőberkifalunak nevezett települést hozták létre.

64 Berkifalu eredetmondáját pontról pontra ellenőrizni tudjuk. A horvát telepesek több mint kétszáz évvel korábban, 1565-ben tűnnek fel Körmend határában. Ekkor egy oklevél említi Lenkerth, Harazty és Sewenhyd falvakat, „in quas videlicet non ita diu certi Croatj profugj condescendisse dinoscuntur".

6 s Bár a három névből csak az egyik - Haraszti — egyezik a későbbi falunévekkel, mégis joggal tehetjük fel, hogy Berkifalu, Haraszti és Nádalja rejtőznek e nevek mögött, mert az új települések csak lassan vették fel a középkorban itt állt, és talán az 1532-es szulejmáni hadjárat viharában elpusztult falvak neveit, sokáig csak Horvátfaluként emlegették őket.

6 6 Szintén 1565-ben Tarnóczyné panaszt emelt, mert Sewenhyd possessióban a magyarnádaljaiak a - nyilván határjelző — sövényeket felgyújtották, és a réteket lelegeltették.

67 Sewenhyd, amelynek neve valószínűleg a vitás földeken felállított sövényekre utalt, így a berkifalviak első települése lehetett. Az oklevél az eredetmonda hitelességén kívül a horvátok betelepedésének feltételezett időpontját is megerősíti; valószínű, hogy a határok kijelölése körüli háborúság nem sokkal a horvátok ideköltözése után robbant ki. A berkifalviak vándorlásának következő állomása, a Horvátok pázsitja az 1646-os urbáriumban gyakran szerepel, a Rábán túl feküdt.

68 Ezt a rétet nem a népi fantázia népesítette be az egykori horvátokkal; szintén 1646-ban két dűlőt is így határoztak meg: „az Rábán túl, az puszta horvát falun belül".

69 Innen azonban még Kanizsa eleste, 1600 előtt menekülni kényszerültek: a megjelölt helyen, a Rába és a Csörnöc között már 1589-ben „pwzta horwath falwhel" nevű prédiumot írtak össze.

70 A dátumban tévedtek pár esztendőt, a török előli menekülés tényét viszont jól őrizte meg a falu emlékezete: egy 1609 körül írt levélben valóban kérik a berkifalvi jobbágyok a földesurat, hogy irtásaikat a Pucza földjén — ez a Rábától délre feküdt — ne vegye el, hiszen az övék volt, „mind az uta fogva, hogy ideszakattunk, és ugyanottan laktunk, míg az pogán ellenség előtt átal nem készerítettünk jünni."

71 Ellenőrizni tudjuk végül Alsó- és Felsőberkifalu szétválását is: a Körmend környékéről 1683-ban készült térképen világosan elkülönül a két falu.

72 64 MOL P 1322. B.cs. összeírások, Körmend. 1762. p. 120. 131. Hasonló eredetmondára lásd: Fügedi Erik: Agrárjellegű szlovák település a török alól felszabadult területen. In: Agrártörténeti Szemle VIII/1966/314. 6 s

MOL P 1313. B.cs. Acta Ant. Alm. 3. Lad.6. No.30/1. 6 6 Uo. No.34. A 17. század elsó' éveiben Berkifalut nevezték Horvátfalunak: MOL Ft.2353. doboz UC F. 95. No.l. Vö. Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Bp. 1971. 64. 6 7

MOL P 1313. B.cs. Maj. Lad.l. No. 10. 68 Uo, No.32. p. 45/a. 47. 47/a. 69

Uo. No.32. p. 29. 34. No.37. p. 292/a. 70

MOL Ft. 506. doboz, Vasvári káptalan jegyzőkönyvei 1589. 85. sz. f. 122-123. 71 MOL B.cs. P 1314. Missiles 6213. sz. 72 Landkarte der Gegend von Könnend, österreichische Nationalbibliothek, Wien MOL Ft. 120. doboz 20. cim.